A bécsi magyar kultúrintézetben összesen tizenegy grafikát, öt nagyformátumú festményt és két kisebb alkotást állítanak ki.  
    

A kiállított művek 2010 után készültek és magukon hordozzák Fehér László jellegzetes stílusjegyeit. A bemutatott munkákon láthatók a művész által kedvelt és visszatérő motívumok, mint például a törékeny figurák, a kavics, a madarak és az architektonikus elemek.
    

A grafikák, amelyek papírra készültek ceruzával és tussal, családi történeteket mesélnek el. Az alkotások régi fotók alapján születtek, a művész feleségének, Editnek rokonságát örökítik meg és a család által átélt holokausztdrámáról mesélnek.    
    

A kiállítás célja, hogy a már közismert művész legújabb műveit az intézet elsőként mutassa be külföldön és az osztrák közönség találkozhasson Fehér László grafikai alkotásaival is.
    

A tárlat szeptember 14-től október 14-ig látható a bécsi Collegium Hungaricum UngArt galériájában. A művek korábban Budapesten és Sopronban már láthatók voltak.
    

Fehér László és fia október elsején 19 órától tart tárlatvezetést a múzeumok hosszú éjszakája (Lange Nacht der Museen) elnevezésű bécsi rendezvénysorozat keretein belül.  
    

Az 1953-ban született Fehér László a kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakja, a figuratív festészet egyik központi szereplője - írták a közleményben. 1990-ben ő képviselte Magyarországot a Velencei Biennálén, 1997-ben a bécsi Ludwig Múzeumban, 2001-ben a budapesti Műcsarnokban, 2007-ben a budapesti Ludwig Múzeumban, majd 2011-ben a Saint-Étienne-i Modern Múzeumban rendeztek gyűjteményes kiállítást az életművéből.
    

Bécsben azért is ismerik sokan Fehér László nevét, mert 2012-ben első kelet-európai művészként a festőművész alkotása borította egy emblematikus bécsi toronyház, a Ringturm oldalát.
    

2014-ben pasztellönarcképe a Galleria degli Uffizi világhírű önarckép-gyűjteményébe került.
    

A többek között Munkácsy-, Kossuth- és Prima-díjjal kitüntetett művész alkotásaira a visszafogott színvilág, a kontúrvonalak és a fotórealista ábrázolásmód közti egyensúly jellemző.