A 612 tételt felsorakoztató első napon az alacsonyabb értékű könyvek, kiadványok kisebb licitemelkedést értek el, bár például a Szarvasi Közlöny 1925-ös évfolyama 7 ezres kikiáltási árát csaknem megötszörözte. Ennél is jobban vették a második nap folyóiratai közül a Tudományos Gyűjtemény 1933 és 1935-ös folyamait, egyenként 45 és 80 ezer forintért.

Az egybekötött Athenaeum Tudományos, criticai és szépművészeti folyóirat 1842-es, utolsó előtti évfolyamát 45 ezerről 65 ezer forintra licitálták. Méltán, mert ennek május 22-i számában jelent meg először nyomtatásban Petőfi-vers (A borozó) még Petrovics Sándor néven.

Amint az várható volt, a legdrágábbra tartott könyv, Temesvári Pelbárt 1515-ös, illetve 1516-os kiadású, egybekötött Pomerium és Stellarium szentbeszédgyűjteménye kelt el a legmagasabb áron, 400 ezer forintért. Ezt követte 100 ezer forinttal Magyarország nagyméretű, rézmetszetű térképe 1844-ből.

A késő barokk legnagyobb magyar tudósától, az erdélyi Bod Pétertől négy kötetet lehetett megvenni. 1756-os kiadású bibliafordítása és az 1800-as szentírás-magyarázata 50, illetve 30 ezer forintot ért meg valakinek. A barokk irodalom képviselője Komáromi Csipkés György református lelkész is, akinek Concionum sacrarum miscellanearum centuria című, 1688-as munkáját 60 ezer forintért vitték el.

Szentiványi Márton (1633-1705) teológus, tanár, a nagyszombati egyetem és a bécsi Pazmaneum kormányzója a szerzője az emlékezetes magyar események és személyek adattárának. A ritka kiadvány 65 ezer forintért talált gazdára. Wáli István A római imperátorok tüköre című, 1778-as művében Julius Cézártól II. József császárig 243 imperator életét, uralkodásának történetét dolgozta fel. Jól járt, aki 90 ezer forintért megszerezte.

A dán Ludvig Holberg (1684-1754) világhírű társadalmi szatírája, a Klimius Miklósnak Föld alatt való útja, fantasztikus kalandregény az utópisztikus társadalomról, egyúttal negatív utópia is egy elrémítő másik, sőt harmadik jövő lehetőségéről. Ezért a ritka, 1783-ban magyarul megjelent kötetért 85 ezer forintnál koppant a kalapács.
Ugyanennyiért szerezték meg Szatsvay Sándornak, az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó szerkesztőjének, Az-izé-Purgatóriumba-való utazása című művét, első, 1786-os kiadásban.

Heckenast Gusztáv nyomdájában adták ki 1850-ben Kossuth Lajosnak a forradalom végnapjairól Viddinben, szeptember 12-én tartott szózatát az "angol és franczia politicai agensekhez". Ezt a kis kötetet 24 ezer, míg az autográf Kossuth aláírást tartalmazó francia jogi könyvet 50 ezer forintért ütötték le.

Tizenkét, Széchenyi Istvánnal kapcsolatos tételt vittek kalapács alá, Széchenyi munkáit, az egyes műveket magyarázó irodalmat, és itt kínálták Tatár Péter Széchenyi körútja az égből, vagy: A kastélyból lett gőzmalom című antiszemita ponyváját. Az előbbieket kikiáltási áron, míg ez utóbbit háromszoros licittel, 34 ezer forintért vette meg egy gyűjtő.