"Mandur László legújabb alkotásai a Bálint Ház felkérésére a Zsidó Kulturális Fesztivál alkalmából készültek" - hangsúlyozta az MTI-nek Kincses Károly fotómuzeológus, a kiállítás kurátora. Hozzátette, hogy a kiállításon formailag és tartalmilag átértelmezett archív képeket mutatnak be, amelyek a deportálást, valamint a deportálás előtti és utáni helyzetet dokumentálják.

"Mandur Lászlónak sikerült találnia valamit, amitől az archív fotók átlényegültek és egytónusú, vörös monokróm képekké alakultak át" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az egyedi módszer miatt a meglévő képek egységessé és maivá változtak, ugyanakkor tükrözik a művész véleményét is. Ez egy fotóetűd, amelyben egy témát mint egy szonettet vagy egy verset írt körbe a művész - tette hozzá.

"Nem dokumentumkiállításról van szó, hanem arról, hogy egy önálló független fotóművész, aki régebben politikus volt, de hálisten ebből a cipőből kilépett, azt gondolta, hogy a saját művészi eszközeivel hozzá akar tenni ahhoz, hogy az új generációknak - hiszen már három generáció nőtt fel a holokauszt óta - újra és újra meg kelljen tapasztalnia azt, hogy milyen kegyetlen az ember és hogy milyen hihetetlen bántó dolog a közöny" - hangsúlyozta a fotómuzeológus.

Kincses Károly beszélt arról is, hogy a csütörtöki megnyitón egy komplex zenei-színházi látvány-és fényjáték-performansz várja az érdeklődőket.

A kiállítás szeptember végéig tekinthető meg a Bálint Házban.
    Mandur László képei, fotóriportjai a 90-es évek elejétől napilapokban (Mai Nap, Magyar Nemzet), magazinokban (Kapcsolat, MIX) és műsorfüzetekben (Madách Színház, Művészetek Palotája) jelentek meg. Az Magyar Távirati Iroda (MTI) Fotós Szem című kiadványában képei mellett életútját és munkásságát is bemutatták, fotóriporterekről készült sorozata az MTI archívumának része.
    Több önálló és csoportos kiállítás fűződik a nevéhez. Első fotóalbuma, egy kis Vas megyei falu, Döröske életét megörökítő képregénye 2011 tavaszán jelent meg.