Tájékoztatása szerint az 1956-ban történtek 60. évfordulója alkalmából az írótábor résztvevői azt vizsgálják majd, hogy Magyarország 20. századi történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye mennyire és milyen formában épült be a művészek alkotásaiba, legyen az akár az irodalom, a zene, a képzőművészet, a színház és filmművészet, a tánc.
    

Fogalmazása szerint az írótábor résztevőinek fontos és méltó arról is beszélniük, hogy az 1956-os szabadságharc az irodalom- és történelemoktatásban elegendő mértékben van-e jelen, "vajon elégedettek lehetünk-e az eredménnyel, beépült-e kellőképpen forradalmunk a kulturális és - rajta keresztül - a társadalmi köztudatba".
    

A rendezvény szervezőinek szándéka, hogy konkrét művek, jelenségek és folyamatok, kezdeményezések és eredmények tükrében foglalkozzanak az írótábor résztvevői a témával, külön vizsgálva 1956-ot és 1989-et, valamint az 1989-től napjainkig terjedő időszakot.
    

A Tokaji Írótábor nagy hagyományokkal rendelkezik, az egyik legrégebbi regionális, nemzetközi irodalmi-közéleti fórum, amely a kezdetektől befogadta a különböző nézeteket valló írókat, közéleti szereplőket, hogy fejtsék ki nézeteiket, ütköztessék azokat - idézte fel az elnök, hozzátéve: Tokaj a nemzeti érzelmű és közéleti elkötelezettségű alkotók gyülekezőhelye. A hetvenes évektől itt vetődtek fel először olyan társadalmi kérdések, mint a népességfogyás, a környezetvédelem, a kistelepülések helyzete, a lakótelepi elszigetelődés vagy a határon túli magyarság sorsa, és itt foglalkoztak először a magyar irodalom jelenlétével Európában.
    

Az írótábor elindítóinak szellemi hátterét a Tokajjal szomszédos Tiszaladány szolgáltatta, amelynek lakói ma is híven őrzik a népi írókkal - Sinka Istvánnal, Somogyi Imrével, Szabó Pállal, Móricz Zsigmonddal, Veres Péterrel - való kapcsolatuk emlékét.