Vedres Csaba kiemelte: zongoraestjein az elmúlt tizenöt évben egy többé-kevésbé állandó műsorral lépett fel, ezúttal azonban öt új darabot is bemutat majd. Megjegyezte: nehéz meghatározni, milyen jellegű darabok ezek.

"Életem nagy problémája, hogy megpróbálják besorolni, amit játszom, könnyű, komoly, klasszikus, elektronikus, korszerű-e. Én azt mondanám, hogy a darabjaim egyfajta szintézisei sok mindennek" - fejtette ki Vedres Csaba, aki szombaton játszani fog régebbi szólólemezeiről, sőt, az After Crying-os időkből is.

A zongoraművésznek februárban - Gyimóthy Gábor festőművésszel közösen - Pszichogrammák címmel 100 számozott és dedikált példányban jelent meg albuma, amelyen 27, többségében elektronikus-digitális zenei etűd hallható. Mint mondta, régi vágya volt egy ritkaságokat tartalmazó kiadvány elkészítése minimális példányszámban.

"Tervezem, hogy Csendzenék címmel idén megjelentetek egy lemezt, ami a dalaim közül a csendet, a nyugalmat, a békességet középpontba állítókat tartalmazná. Ezek között lennének régiek és újak, vegyeskarra, hegedűre, illetve orgonára írtak is" - mondta az MTI-nek.

Ami Vedres 2004 óta létező formációját, a Kairoszt illeti, a zeneszerző azt mondta, emberileg és zeneileg is nagyon egymásra találtak Gyermán Júlia és Molnár Zsófia hegedűssel, Cs. Nagy Tamás brácsással és Sipos Gábor Gergő csellóssal. Mindannyian Zeneakadémiát végeztek, és több elismert szimfonikus zenekarban is játszanak, emellett zenetanárok is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a vonósnégyesezésnek nincs igazán hagyománya és kultúrája Magyarországon, ezért viszonylag ritkán tudnak fellépni.

A Kairosz 2006-ban megjelent első albumán, az Áldott időn feldolgozott egy dalt a heavy metal megreformálójának számító System of a Down-tól (Toxicity), és ezt a változatot már több mint 24 ezren néztek meg a You Tube-on.

"A progresszív rockzene továbbra sem áll távol tőlem, bár már nem hoz lázba" - fogalmazott arra a kérdésre, amely az egykori After Crying-os évekre vonatkozott. Kitért arra, hogy a King Crimson, az Emerson, Lake and Palmer, Frank Zappa és lemezei örök példaképek maradnak számára.

Vedres Csaba 1986 és 1994 között volt a progresszív rock és a klasszikus zene közötti határon egyensúlyozó After Crying tagja. Elmondta, hogy az After Crying minden lemezét megkapja egykori társaitól, meg is hallgatja azokat. Hozzáfűzte: szakmailag nagyra becsüli az After Crying munkásságát, de van, ami érthetővé teszi számára, miért csinál mást, mint most ők.

"Az igazi különbség ott van, hogy a Crying úgy gondolja, a jelenlegi rockzenei hangszerek és hangzások maradandóak. Én viszont úgy látom, hogy különösen a Hammond orgona és szintetizátor esetében a hangzás viszonylag hamar avul el, és érdemesebb olyan hangszerekkel dolgozni, például csellóval, zongorával, fuvolával, amelyek már többszáz éve bizonyítanak" - jelentette ki.

Az After Crying utáni csapata, a hasonló stílusú Townscream 1995 és 1999 között létezett. Mint mondja, ennek a formációnak alapvetően azért lett vége, mert családjával három évre Pécsre költözött, és úgy nem lehetett folytatni a közös munkát.

Vedres Csaba elképzelhetőnek nevezte, hogy a könnyűzene és a komolyzene meghatározásáról, átjárhatóságáról szóló, 2006-ban megjelent könyvének, a Mi az, hogy könnyűzene? című kötetnek lesz folytatása. Megemlítette, hogy az ország számos pontjára hívják a témában előadást tartani, és az ELTE-nek van olyan szaka, ahol kötelező olvasmánnyá tették a könyvet.