A második világháborús pusztulások okozta sebeket, a zártsorú beépítésben jelentkező foghíjakat a 20. század 50-60-70-es éveiben nemzetközi mércével mérve is igen magas színvonalon szüntették meg az akkori kortárs építészeti alkotások beillesztésével a Budai Várnegyedben. A város rehabilitáció "budai modelljének" sajátossága volt az épületenkénti egyedi megoldások alkalmazása, mind a műemléki helyreállítások, mind a foghíjbeépítések esetében is.
    

A közlemény úgy fogalmaz: nem véletlen, hogy a Budai Várnegyed a korábbi kortárs építészeti beavatkozásokat is tartalmazó állapotában lett világörökség 1987-ben. A megoldási lehetőségek határát feszegető, sík üveghomlokzata miatt is sokak számára nehezen elfogadható látványt nyújtó, Virág Csaba tervei alapján 1979-ben emelt budavári Országos Villamos Teherelosztó egyike ezeknek az építészeti alkotásoknak, így korának fontos és értékes dokumentuma.
    

"A vári egyedi foghíjbeépítések között ebből a korszakból ez az egyetlen megvalósult épületünk, elbontásával pótolhatatlan veszteség érné építészetünket és történetét" - írják, kiemelve, hogy az épület kedvező nemzetközi szakmai megítélése a magyar városépítészet, építészet, műemlékvédelem ma ritkán megnyilvánuló példamutató együttműködésének is köszönhető.
    

Az évek óta üresen álló épület sorsának rendezéséhez új, megfelelő és méltó funkciót kell találni, például alkalmas lehetne egy minden igényt kielégítő látogatóközpont kialakítására a Bécsi kapu tér felől érkező turisták számára. Szintén alkalmas lehet az épület az örökségi értékekkel foglalkozó civil szervezeteknek, mozgalmaknak, kezdeményezéseknek otthont adó központ kialakítására is - olvasható a közleményben, amely szerint az ICOMOS nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy világszerte napirenden van az 1970-es években emelt épületek védelme értékeik és felismert veszélyeztetettségük miatt.
    

A Magyar Országos Levéltár épülete mellett álló budavári Országos Villamos Teherelosztó elbontása ellen korábban közleményben tiltakozott a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöksége is, amely szerint az épület bátran vállalta korának "nemzetközi szellemiségét".