A keddtől másfél hónapig látható kiállításra az 1882 és 1963 között élt és a szolnoki Művésztelepen is alkotó Zádor István galíciai fronton készült negyven rajzát és 96 harctéri fotóját küldi a szolnoki Damjanich János Múzeum - tájékoztatta az intézmény művészettörténeti osztályának múzeumpedagógusa hétfőn az MTI-t.
    

Csiszár Róbert tájékoztatása szerint a kiállítást Horváth László, a szolnoki múzeum igazgatója nyitja meg. A vendéglátók az ütközetben részt vevő csapatok uniformisát viselő bábokat is kiállítanak és a teremőrök is korabeli öltözékben teljesítenek szolgálatot az eseményen.
    

Zádor István hadifestőként vonult be a háborúba, három hónap után azonban váll-lövést kapott a szerb fronton. A rehabilitációt követően a sajtóhadiszállásra került, beutazta az összes hadszínteret. Minden jelentős eseménynél jelen volt, grafikáit, fotóit közölték a korabeli újságok. "A haditudósító szemével nézte a világot, de művészi kivitelben" - fogalmazott Csiszár Róbert, hozzátéve, hogy a háború végén Zádor a sajtóhadiszállás osztályvezetőjeként szerelt le.
    

Az offenzíva, amelyet a központi hatalmak ellen a keleti fronton 1916. június 4-én indították meg, az Osztrák-Magyar Monarchia legsúlyosabb válságának és az antanthatalmak legnagyobb győzelmének is tekinthető az első világháború során.
    

A hadművelet a mai Ukrajna területén zajlott, Lemberg, Kovel és Luck környékén, szeptember 20-án ért véget. Az orosz előrenyomulást csak nagy veszteségek árán, kiterjedt területek elvesztése után sikerült lefékezni, az Osztrák-Magyar Monarchia haderői hatalmas veszteséget szenvedtek el.
    

A támadást az orosz Délnyugati Front parancsnokáról, Alekszej Bruszilovról nevezték el, aki hadművelet megtervezője és irányító felelős parancsnoka volt.