A Zalaegerszeg határában 1922-ben létrehozott Magyar Királyi Internálótábor foglyának emlékkönyvét egy aukciós portál kínálta eladásra - mondta el Béres Katalin történész a szerdán, a műtárgyakat bemutató sajtótájékoztatón.
    

A Tanácsköztársaság bukása után a zalaegerszegi fogolytáborban őrizték azokat az embereket, akiket az új hatalom veszélyesnek tartott: volt vezetőket, azok rokonait, hozzátartozóit, a falusi és városi direktóriumok egykori tagjait, a Szovjetunió területéről visszatérő hadifoglyokat. Az internálótáborban 1921-ben és 1922-ben több mint 2 ezer embert tartottak fogva, a rabok fele köztörvényes bűnöző volt. A Szovjetunóval történt hadifogolycsere-egyezményt követően a táborlakók száma folyamatosan csökkent - idézte fel Béres Katalin.
    

Hozzáfűzte: a múzeum tulajdonába került emlékkönyvet egy Fazekas Dezső nevű - valószínűleg baloldali érzelmű fogoly - vásárolta. A könyvecske borítóján a tábor őrtornyát és barakkjait ábrázoló képet rajzoltak, belső lapjain a színházat és a kenyérszállítást megjelenítő képek találhatók.
    

Az 1922 februárja és júliusa között vezetett emlékkönyvben a rabtársak is megosztották gondolataikat: a könyvecskében összesen 42 beírás, gépiparban dolgozó munkások, nyomdászok feljegyzése olvasható. A dokumentumot a múzeum szakemberei elemzik, közismert személytől származó írást mindeddig nem találtak.
    

Az internálótábor - melyet a foglyok Drótfalunak vagy Magyar Szibériának neveztek - 1924 júniusáig működött. Az egykori internáló tábor helyén 1925 nyarán tüdőszanatóriumot hoztak létre.
    

Az emlékkönyv a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány támogatásával került a múzeum tulajdonába és ugyancsak az alapítvány segítségével vásárolták meg a közelmúltban Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotását is - mondta el Kiss Gábor, a kuratórium tagja.
    

A Göcseji Múzeum gyűjteményében Kisfaludy Strobl Zsigmond 260-270 alkotása található, jelentős részük portré, kisplasztika - mondta el Kostyál László művészettörténész. A most vásárolt, carrarai márványból készült portré Kallós Ernőnét, az ország egyik jelentős iparosának feleségét ábrázolja. Az alkotás - a modell húszas évekre jellemző, rövid hajviselete alapján - az 1920-as évek elején készült.
    

A Zala megyei születésű Kisfaludy Strobl Zsigmond (1884-1975) - kétszeres Kossuth díjas művész - a múlt század harmincas éveiben az angol királyi udvar és a feslő tízezer legtöbbet foglalkoztatott portrészobrászai közé tartozott. Hagyatéka olyan kulturális vonzerőt jelent Zalaegerszeg számára, amely kevés városnak adatott meg - fogalmazott a művészettörténész.
    

A műtárgyakat a Múzeumok éjszakáján láthatja először a közönség.