Csorba László megbízott főigazgató az MTI-nek elmondta: a múzeum egy olyan kiállítást állított össze az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára, amely sajátos párbeszédet jelenít meg 1956-ról szóló képzőművészeti alkotások és történeti tárgyak segítségével.
    

Felidézte, hogy az eseményeket átélő művészek, akik megtapasztalták a lelkesedést, az utcai eseményeket, nem ritkán a halált, sokszor azonnal rajzolni, festeni kezdtek.
    

Sümegi György művészettörténész az elmúlt évtizedekben ezeket az alkotásokat kutatta, és egy hatalmas kollekciót gyűjtött egybe a forradalom képzőművészeti anyagából. Ezt a több mint háromszáz darabot számláló gyűjteményt a Nemzeti Múzeum néhány éve megvásárolta, már azzal a szándékkal, hogy kiállítást rendezzen belőle - tette hozzá az intézmény vezetője.
    

Csorba László elmondása szerint június 23-tól a múzeum falain egy klasszikus képzőművészeti gyűjtemény darabjai lógnak majd, más intézményektől kölcsönzött műalkotásokkal kiegészítve, ezekhez az MNM történeti tárgyakból teremt izgalmas installációs környezetet. A Múzeumkertben például egy T-34 harckocsi utal majd arra, hogy a forradalom idején a szovjet tankok is benyomultak a kertbe - árulta el a főigazgató.
    

Tudható azonban, hogy nemcsak a magyar képzőművészek reagáltak az 1956-os forradalom élményére - hívta fel a figyelmet Csorba László, kiemelve, hogy Chagall például egyértelműen a magyar forradalom előtt tisztelgett Anya gyermekével című képével.
    

A 20. század egyik legnevesebb képzőművésze a születőben lévő Szovjetunióból költözött Párizsba, de ez az élmény nem devalválta benne a forradalom eszméjét, így felismerte a magyarok - éppen a szovjetek ellen folytatott - szabadságküzdelmének lenyűgöző erejét - emlékeztetett a múzeumvezető.
    

Mint hozzátette, Chagall mindezt egy olyan szimbólumrendszerben fogalmazta meg, melyet minden európai ember ért: az 1956-os keltezésű képen békegalamb óv egy gyermekét ölelő anyát egy égő város mellett.
    

A nizzai Musée National Marc Chagall által kölcsönzött grafika Magyarországon még sosem volt látható; az MMN művészettörténésze, Gödölle Mátyás hosszú kutatás után bukkant rá a nizzai múzeum katalógusában.