Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkára a hétfői budapesti átadón felidézte: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1992-ben indította el a Világemlékezet-programot azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse. Ezek közé tartozik a tavaly listára került három Eötvös-dokumentum is.
    

Eötvös Loránd fizikust a gravitációs tér változásának mérésére megszerkesztett torziós ingája tette világhírűvé. Az inga az első világháború után elengedhetetlené vált a kőolaj utáni kutatásokban világszerte.
    

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet őrzi azt a 2015-ben a világemlékezet részévé vált 91 oldalas, német nyelvű, Eötvös által 1908-ban írt eredeti kéziratot, amelyben a tudós a torziós ingával kapcsolatos kísérletekről ír és amellyel elnyerte a Göttingeni Egyetem Beneke-díját.
    

Szintén az intézet tulajdonában van az az 1926 és 1927 közötti, az Egyesült Államokban kiadott 17 oldalas kereskedelmi brosúra, amely a budapesti Süss Nándor finommechanikai és optikai intézetében készült a torziós ingáról.
    

A harmadik egy 1928-ban Magyarországon kiadott, 12 oldalas kereskedelmi brosúra "a kicsi eredeti Eötvös torziós ingáról", ezt az MTA őrzi.
    

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke elmondta, hogy a program nemzetközi listájának hét magyar eleme van: az Eötvös-domunektumokon kívül Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezésének 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változata is a világemlékezet része. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma Sándor Archívum, Bolyai János Appendix című műve, a Tabula Hungariae - Lázár térképe, a Bilbiotheca Corviniana és Tihanyi Kálmán 1926. március 20-án benyújtott"Radioskop" című szabadalmi kérelme szerepel a listán.