A megnyitón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a török hódoltság koráról azt mondta, hogy a "150 éves együttélés" során a magyarság a hátrányok és traumák mellett megpróbálta megtalálni annak előnyeit és erőforrásait, amit főképp a művészetek jelentettek.
    

"Ma már nem az ellenségeskedés és háborúskodás képe lebeg előttünk, mikor a korszakra gondolunk" - fogalmazott az államtitkár emlékeztetve arra, hogy a magyar kormány idén emlékévet szentelt a Szigetvár 450 évvel ezelőtt történt hősies helytállásának.
    

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere hangsúlyozta, hogy a szőnyegkiállítás pótolja azt a hiányt, amelyet a pécsi Csontváry-képek zömének augusztus 20-ig Csíkszeredán történő bemutatása jelent. A városvezető kitért arra is, hogy Magyarországon éppen a török hatás miatt alakult ki Európában egyedülálló szőnyegkultúra, amely a magyar polgárság kultúrájának fontos részévé vált.
    

Az MTI-nek eljuttatott tájékoztató szerint az Iparművészeti Múzeum a világ második leggazdagabb oszmán-török szőnyeggyűjteményével rendelkezik. A Magyar Királyság és Erdély területére - az Oszmán Birodalommal folytatott diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok révén a 16-17. század folyamán - számos értékes keleti portéka, köztük szőnyeg került, amelyek a magyar nemesi kúriák gyakori darabjai voltak.
    

A szőnyegeket rendszerint nem a padlóra tették, hanem asztalterítőként használták, falra akasztották, esküvők idején a menyasszony és a vőlegény lába alá, temetéskor a ravatalra terítették vagy az egyháznak ajándékozták és gyakori tartozékai voltak az ünnepi vagy hadi sátraknak is.
    

A török szőnyegek e népszerűségének köszönhetően maradt fenn Magyarországon és Erdélyben az egykor divatos török szőnyegtípusok számos változata. A tárlat látogatói egyaránt megtekinthetik az erősen geometrikus mintájú, úgynevezett Holbein- és a 16-17. századi, egyéb típusú oszmán-török szőnyegek más változatait.
    

Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy a gyűjtemény darabjait negyedszer láthatja a közönség: először 1991-ben mutatták be a keszthelyi Festetics-kastélyban, majd 2007 és 2010 között volt látható az Iparművészeti Múzeumban egy Pásztor Emese kurátor által összeállított anyag, amely 2015-ben mutatkozott be az isztambuli Iszlám Múzeumban. A pécsi kiállítás augusztus 20-ig látogatható.