A jogszabály módosító javaslatát május elején nyújtotta be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter: a dokumentum szerint a nemzeti emlékhelyek közé a nagycenki kastélyt és a szigetvári várat vennék fel, míg Völner János indítványa az esztergomi Várhegy és Víziváros felvételét is javasolja a listára.
    

Az új nemzeti emlékhely magában foglalná az esztergomi bazilikát, a királyi palota maradványait és a vár épületeit, az érseki palotát, a prímási levéltárat, a Simor Érseki Könyvtárat, valamint a Keresztény Múzeumot.
    

Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára Szabó Szabolcs (Együtt) kérdésére elmondta: a törvény módosításának előkészítése során azok a helyszínek kerültek előtérbe, amelyek valamilyen évfordulóhoz kötődnek, a tárca azonban támogatandónak tartja Völner Pál előterjesztését is.
    

Hiller István (MSZP) hozzászólásában leszögezte: "Esztergomnak ott a helye a nemzeti emlékhelyek között", hozzátette azonban, hogy nem szabadna limitálni ezen emlékhelyek számát, mert ez elveszi a motivációt a kulturális örökségükre büszke városoktól, régióktól.
    

Puskás Imre válaszában hangsúlyozta: a nemzeti emlékhely cím "egyfajta tájékozódási pont", így csak a magyar történelem valóban kiemelkedő helyszíneinek jár, létezik azonban a bővebb történelmi emlékhely kategória is.
    

Pósán László (Fidesz) javaslatát, amely szerint közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a megelőző feltárásba és a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelésbe az akkreditált megyei hatókörű városi múzeumot be kellene vonni - szintén egyhangúlag támogatta a bizottság, valamint a szaktárca is.