art&design
A golyó szaggatta vukovári víztornyot a város 1991-es ostroma során mintegy 640 találat érte. Nem tudták lerombolni, ezért az ellenállás erejének és a kitartásnak a szimbólumává vált. A városvezetés nemrég úgy döntött, hogy az építményt mostani formájában tartaná meg és nyitná meg a nyilvánosság előtt. A víztorony felújítása az előzetes tervek szerint 20 millió kunába (840 millió forintba) kerülne, ezért az önkormányzat adománygyűjtésbe kezdett Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfőt védnöksége alatt.
Sajtóhírek szerint az adományok folyamatosan gyűlnek, már több várostól is érkeztek jelentős összegek, a projekthez sportolók, hírességek is csatlakoztak. Ehhez a gyűjtéshez járult hozzá a Zágrábban rendezett jótékonysági koncert is, amelyet a HRT szervezett a rádió 90. és a televízió 60. születésnapja alkalmából. Egész nap adományvonal is működött, a hívásokat közéleti személyiségek vették fel, köztük az államfő és Tihomir Oreskovic miniszterelnök.
A vukovári víztorony 1968-ban épült, 50 méteres magasságával akkoriban a világ második legnagyobb ilyen épülete volt. A 2200 köbméteres víztornyot nemcsak műszaki létesítményként használták, a toronybelső emeleti terében 1991-ig étterem működött, amelynek ablakai páratlan kilátást nyújtottak a környékre. A tervezett felújítás után a látogatókat a Duna felőli oldalon egy panorámalift szállítja majd föl a kilátórészre, az egykori víztárolót pedig emlékszobának rendezik be.
1991 augusztusában, miután elfoglalták a horvát Baranyát és Szlavónia Duna-parti kistelepüléseit, a jugoszláv hadsereg (JNA) és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt. A várost néhány száz horvát gárdista, rendőr és mintegy ezer, katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntes csaknem három hónapon keresztül védte a többszörös túlerővel szemben. Az ostromban 1624 ember vesztette életét, 2500-an megsebesültek és 22 ezren kényszerültek évekre elhagyni otthonukat.