A két különleges kiállítási darab bemutatásával a Levéltár az intézményben folyó munkába tudományos is bepillantást szeretne adni - emelte ki Mikó Zsuzsanna, a Levéltár főigazgatója a kiállítás hétfői megnyitóján.
    

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a Magyar Evangélikus Egyház őrizheti a németek és az egész világ számára kiemelt jelentőségű történelmi dokumentumot. Mint mondta, ez is segít jobban ráirányítani a figyelmet az "egymást megtermékenyítő kulturális és egyházi kapcsolatokra".
    

Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) legféltettebb iratanyagainak egyike Luther Márton végrendelete, amely az
Evangélikus Országos Levéltár archívumának is helyet adó, Üllői úti egyházi székházépület felújítása miatt került ideiglenesen az Országos Levéltárba.
    

Az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó "magánvégrendelet", amelyben nem a reformációról vagy az egyházról, hanem családjáról, feleségéről és gyermekeiről van szó. A szöveg elolvasásával, az ott felsorolt vagyontárgyakon
keresztül Luther családi viszonyaiba is bepillanthatnak az érdeklődők, akik ezáltal emberileg is jobban megismerhetik a reformátort. A három lapból álló, hatoldalas végrendelet tanúi jeles wittenbergi professzorok voltak, Philipp Melanchthon mellett Caspar Cruciger (Kreuziger) és Johannes Bugenhagen (Dr. Pomeranus).
    

Fabiny Tamás, Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke felidézte, hogy a dokumentumot Luther leszármazottai őrizték, majd az 1700-as évek elején a neves észak-német evangélikus polgárcsalád, Carpzow família tulajdonába került. 1804-ben, a család utolsó férfitagjának elhunytával a hagyatékot aukcióra bocsájtották, amelyen báró Jankovich Miklós, a kor jeles műgyűjtője vásárolta meg 40 aranyért. A katolikus magyar arisztokrata gesztusként 1815-ös végrendeletében Luther testamentumát a magyar evangélikus egyházra hagyományozta. A dokumentum először a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és csak évekkel később kapta meg az evangélikus egyház.
    

A püspök megjegyezte: a dokumentum további különlegessége, hogy abban Luther - igen modern módon - nem gyerekeire, hanem özvegyére hagyta értékeit. "Ezt tudatosan tette, ha tetszik a női emancipáció jegyében, hogy az özvegy ne kényszerüljön alamizsnára, hanem később ő adhassa tovább belátása szerint gyerekeinek a javakat. Ezzel is formabontó gondolkodásról tett tanúbizonyságot."
    

Fabiny Tamás elmondta, hogy a dokumentum a 2017-es jubileumi Luther-évre rendezett wittenbergi kiállításon a kiemelt tárgyak között szerepel majd.
    

A végrendelet mellett az országos levéltár gyűjteményébe tartozó, Julius Ludwig Grimm térképész által 1832-ben készített felfújható és hordozható földgömböt is kiállítja a budapesti intézmény. A 112 centiméter átmérőjű térképet iskolai szemléltető eszközként felfújva, házi használatra pedig szelvényekre hajtogatva ajánlotta használni a készítő. Anyaga vászonra dolgozott nyomtatott, színezett papír és papírkarton, a műkincset a német nagykövetség támogatásával nemrég restaurálták.
    

Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi nagykövete felidézte, hogy a földgömb egy igazi ritkaság, hiszen összesen csak három darab készült belőle, a másik kettőt Bécsben, illetve Berlinben őrzik.
    

Kiemelte: Grimm térképészeti ismereteit a kor legjobb térképészeitől tanulta, így nem meglepő, hogy mind a földgömb, mind a hozzá tartozó feljegyzések a kor legmagasabb tudományos elvárásainak feleltek meg.