irodalom
2009. 02. 25.
Az 1968-as sorsfordító év nem az erőszakról szólt
Az 1968-as esztendő nem elsősorban az utcai erőszakról, a felgyújtott autókról és a követ dobáló fiatalokról szólt, ahogy az még ma is kirajzolódik a médiában; a sorsfordító év mélyen beavatkozott a későbbi történelmi folyamatokba - hangoztatta Krausz Tamás történész kedden Budapesten, amikor bemutatta a témában megjelent tanulmánykötetet.
Az 1968: Kelet-Európa és a világ című kötet szerzői ezzel az egyoldalú megközelítéssel akartak szakítani, amikor bemutatták a történelmi örökség sokféleségét, azt hogy a négy évtizeddel korábbi események mit jelentettek a Európában, a "keleti blokk" országaiban, köztük Magyarországon - hangzott el.
A kötet a kelet-európai tanulmányok sorozat legújabb kiadványa, a szerzők között van Krausz Tamás, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára mellett Földes György, Bartha Eszter, Székely Gábor, Maruzsa Zoltán és Mitrovits Miklós.
Krausz Tamás szerint "Kelet-Európa és Nyugat-Európa történelmi órája 1968-ban sem járt együtt"; másféle értékek, másféle gondolati irányzatok fejlődtek ki még a fennálló rendszerrel szembeni lázadása tekintetében is.
Míg Nyugat-Európára inkább a közösségi, "szocialisztikus" átalakítások voltak jellemzőek, addig a kelet-európai események középpontjában jellemzően a piacgazdaság és a demokrácia problémája állt.
Krausz Tamás úgy látja, az 1968-as év "világtörténelmi jelentőségű fordulatot" vont maga után, ennek ellenére a modern történetírás gyakorlatilag alig vett róla tudomást. A tanszékvezető ezért "konkrét történeti kutatásokra" hívott fel, amelyek feltárhatják a "sokszínű folyamatot".
A történész arra az ellentmondásra is rámutatott, hogy 1968 után egy olyan világ formálódott, amelyet a forradalmárok egyáltalán nem kívántak, sőt, amelyet éppen el akartak kerülni. Mivel céljaikkal ellentétes folyamatok indultak el, ezért 1968 ebből a szempontból vereséget szenvedett - fűzte hozzá.
Arról is beszélt, hogy emberjogi szempontból ugyanakkor a "forradalmi üzenet" fennmaradt; ekkor fogalmazódtak meg a kisebbségvédelem, az antirasszizmus vagy a feminizmus ma is aktuális kérdései.
Mitrovits Miklós, aki a kötetben az 1968-as lengyelországi történéseket vette górcső alá, arról írt, hogy a lengyel ellenzéki mozgalom ekkor érkezett fordulóponthoz. Ekkor számoltak le azzal a mítosszal, hogy a párton belül kell reformokat kikényszeríteni, és ettől kezdve inkább a társadalomra támaszkodva akartak reformokat kikényszeríteni a párttól.
A kötet a kelet-európai tanulmányok sorozat legújabb kiadványa, a szerzők között van Krausz Tamás, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára mellett Földes György, Bartha Eszter, Székely Gábor, Maruzsa Zoltán és Mitrovits Miklós.
Krausz Tamás szerint "Kelet-Európa és Nyugat-Európa történelmi órája 1968-ban sem járt együtt"; másféle értékek, másféle gondolati irányzatok fejlődtek ki még a fennálló rendszerrel szembeni lázadása tekintetében is.
Míg Nyugat-Európára inkább a közösségi, "szocialisztikus" átalakítások voltak jellemzőek, addig a kelet-európai események középpontjában jellemzően a piacgazdaság és a demokrácia problémája állt.
Krausz Tamás úgy látja, az 1968-as év "világtörténelmi jelentőségű fordulatot" vont maga után, ennek ellenére a modern történetírás gyakorlatilag alig vett róla tudomást. A tanszékvezető ezért "konkrét történeti kutatásokra" hívott fel, amelyek feltárhatják a "sokszínű folyamatot".
A történész arra az ellentmondásra is rámutatott, hogy 1968 után egy olyan világ formálódott, amelyet a forradalmárok egyáltalán nem kívántak, sőt, amelyet éppen el akartak kerülni. Mivel céljaikkal ellentétes folyamatok indultak el, ezért 1968 ebből a szempontból vereséget szenvedett - fűzte hozzá.
Arról is beszélt, hogy emberjogi szempontból ugyanakkor a "forradalmi üzenet" fennmaradt; ekkor fogalmazódtak meg a kisebbségvédelem, az antirasszizmus vagy a feminizmus ma is aktuális kérdései.
Mitrovits Miklós, aki a kötetben az 1968-as lengyelországi történéseket vette górcső alá, arról írt, hogy a lengyel ellenzéki mozgalom ekkor érkezett fordulóponthoz. Ekkor számoltak le azzal a mítosszal, hogy a párton belül kell reformokat kikényszeríteni, és ettől kezdve inkább a társadalomra támaszkodva akartak reformokat kikényszeríteni a párttól.
További írások a rovatból
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Bemutatták a Sir Gawain és a zöld lovag legújabb fordítását
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon