art&design
2009. 02. 25.
Huszonkét műalkotás visszaszolgáltatását kezdeményezték Ausztriában
Az osztrák kárpótlási tanács tavaly huszonkét műalkotás visszaszolgáltatását kezdeményezte egykori tulajdonosaiknak, akiket a náci uralom alatt fosztottak meg vagyontárgyaiktól.
A bécsi szövetségi oktatási, művészeti és kulturális minisztérium által közzétett legfrissebb beszámoló szerint az Eredetkutató Bizottság tagjai és a különböző intézetekben dolgozó szakemberek összesen százötven megkeresést vizsgáltak meg. A beadványokban a nemzetiszocialista időszak áldozatai - vagy az ő leszármazottaik - érdeklődtek az egykoron tulajdonukat képező művészeti alkotások hollétéről.
A kárpótlási tanács által hozott visszaszolgáltatási határozatok közül öt a Műszaki Múzeumot, négy-négy a Belvederét és a Népművészeti Múzeumot érinti. Egyaránt két-két döntés vonatkozik a Szépművészeti, a Színházművészeti és az Iparművészeti Múzeumra (MAK).
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az eredetkutatásnak nagy lendületet adott az a tény, hogy 2007-ben a szövetségi emlékműhivatalban fontos adatokat őrző aktákra bukkantak, és azok tartalmát azóta sikerült digitalizálni. Ugyancsak hasznosnak bizonyult, hogy a Műszaki Múzeumban szakmai műhely formájában tanácskozást rendeztek az eredetkutatás forrásainak, az alkalmazott fogalmaknak és módszereknek a tisztázására, illetve összehangolására.
Az Eredetkutató Bizottság időközben úgy határozott, hogy saját kiadványsorozatot indít. Annak első kötete, amelynek címe: "…lényegesen több eset, mint feltételeztük", az idén jelent meg, és a jogtudományok, a kultúra és a kortörténet mezsgyéjén "lavírozó" fiatal tudomány, az eredetkutatás ausztriai fejlődését mutatja be 1998-tól.
A kárpótlási tanács által hozott visszaszolgáltatási határozatok közül öt a Műszaki Múzeumot, négy-négy a Belvederét és a Népművészeti Múzeumot érinti. Egyaránt két-két döntés vonatkozik a Szépművészeti, a Színházművészeti és az Iparművészeti Múzeumra (MAK).
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az eredetkutatásnak nagy lendületet adott az a tény, hogy 2007-ben a szövetségi emlékműhivatalban fontos adatokat őrző aktákra bukkantak, és azok tartalmát azóta sikerült digitalizálni. Ugyancsak hasznosnak bizonyult, hogy a Műszaki Múzeumban szakmai műhely formájában tanácskozást rendeztek az eredetkutatás forrásainak, az alkalmazott fogalmaknak és módszereknek a tisztázására, illetve összehangolására.
Az Eredetkutató Bizottság időközben úgy határozott, hogy saját kiadványsorozatot indít. Annak első kötete, amelynek címe: "…lényegesen több eset, mint feltételeztük", az idén jelent meg, és a jogtudományok, a kultúra és a kortörténet mezsgyéjén "lavírozó" fiatal tudomány, az eredetkutatás ausztriai fejlődését mutatja be 1998-tól.
További írások a rovatból
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával