Már egy ideje zongorázott, amikor tízéves korában egy dzsessz válogatáslemez elbűvölte. A CD-n szereplő első szám Oscar Peterson Night Trainje volt. Iskolai képzése a Berklee-n, Amerika leghíresebb dzsesszakadémiáján fejeződött be, jelenleg Párizsban él, a világhír küszöbén - fogalmaz a szervezők MTI-hez eljuttatott ajánlója.

Ausztrália egyik legnagyobb zenei sztárja, James Morrison harsonás egy általa létrehozott ösztöndíj meghallgatásán találkozott először Sarah McKenzie-vel, azóta többször is szerepeltek együtt, nagy sikerrel.

Miután McKenzie elvégezte a perth-i előadó-művészeti akadémiát, 21 évesen bejelentkezett az ausztrál közszolgálati adónál, hogy adják ki a lemezét. Chong Lim producer egy klubban hallgatta meg az akkor már saját számokat is szerző Sarah-t, és azonnal javasolta szerződtetését. Két lemezt adtak ki vele, a harmadikat már New Yorkban vette fel, mert időközben megkapta a ritkaságszámba menő teljes Berklee-ösztöndíjat is.

Az Impulse kiadó által gondozott album, a We Could Be Lovers sokoldalú, érett zenészként mutatja a még mindig csak 27 éves sztárt. Zongorázása és éneke jól kiegészíti egymást a produkcióban. McKenzie magas színvonalon képes előadni Duke Ellington, George Gershwin, Cole Porter örökzöldjeit, ezeket kísérőzenekarra ő írta át. Saját számai a szövegekkel és a hangszereléssel együtt izgalmasak és frissek.

Kis klubokban és a nagy fesztiválokon egyaránt szerepel bluesos, a hagyományokat átélő, de egyedi stílusú énekével és változatos improvizációival. A Sarah McKenzie Quartetben Jo Caleb (gitár), Tom Farmer (nagybőgő) és Marco Valeri (ütőhangszerek) egészíti ki.