Jon Lord nevét a nagy tömegek elsősorban a Deep Purple-höz társítják. Azonban már ennek kapcsán is rögtön említésre kerül a klasszikus zenei beállítottság, mely Lord orgonajátékán keresztül egyedülállóvá varázsolta a híres rockzenekart. Lord és Ritchie Blackmore szerencsés csapatjátéka több olyan albummal örvendeztette meg az emberiséget (Concerto for Group and Orchestra, In Rock, Fireball és Machine Head) amelyek messze kiemelkednek a rockzene mezőnyéből.
 

A Concerto for Group and Orchestra az első számottevő kísérlet a rock és a klasszikus zene fúziójára. Méghozzá meglehetősen jól sikerült kísérlet. Itt egyik irányzat sem kívánja a másikat elnyomni, hanem egyensúlyban egymás mellett egymást kiegészítve alkotnak valami egészen újat. Hasonló és hasonlóképpen jól sikerült mű a Metallica S & M-je, ami a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekarral közösen készült.Jon Lord hosszas Deep Purple-beli tevékenység után 2002-ben hagyta el az együttest és ezután még inkább a klasszikus vonulatra összpontosította a figyelmét.

Miért érdemes elmenni a koncertre?
 

Mert  elhangzik a kultikus Concerto for Group and Orchestra, ráadásul Lord újabb műveiből is egy válogatás. Garantáltabb a zene minősége és élvezhetősége mint egy új Deep Purple koncert esetében, ahol az apró bakikat egy egy félmosollyal elnézzük a tagok korára való tekintettel. Azonban egy szimfonikus zeneművön nem csorbít az idő, nem annyira személyhez kötött, mint a rockzene. A rockzenében van eredeti és utánzat/utánérzés. Már ha a megöregedett sztárok produkálják magukat a színpadon sokszor az sem az „igazi”, elveszik a lényeg. Ezzel szemben itt minden előadás maga a mű, melyet elő lehet adni - jól és rosszul. Mindenesetre a kortárs klasszikus zene és a Deep Purple rajongói is egyöntetűen várják a koncertet!