Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitójában, kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1960-as, 1970-es évekből, illetve a nyolcvanas évek elejéről származó alkotások gyűjteménye, melyet később, a szülők halála után gyermekeik - Zsolt, Géza és Áron - tovább gyarapítottak, érvényes üzeneteket hordozott akkor és hordoz ma is. Úgy fogalmazott: egy család szemén keresztül láthatók mintegy fél évszázad alkotásai.
    

A miniszter Németh Géza tevékenységét méltatva kiemelte: nagyon sok feladatot végzett el mások helyett. Személyiségéről szólva egyebek mellett a nyitottságot emelte ki, amely közéleti vagy felekezeti nyitottságként, vagy a kultúrára nyitottságként jelent meg.
    

Balog Zoltán - a kiállítás címére utalva - szólt arról is, hogy a transzcendencia ott van a hétköznapokban, a kultúrában, csak föl kell fedezni, és ehhez kellenek a művészek. Hozzátette: minden igazi hit kultúrát hoz létre, formál és megőriz. És mindez fordítva is így van, a kultúrában mindig van valami, ami túlmutat a matérián.
    

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntőjében felidézte, hogy amikor édesapját 1972-ben elbocsátották a lelkészi állásából, "palástvesztésre ítélték", képek értékesítésével tartotta el a családot. Ennek következménye, hogy ma több száz alkotásból áll a gyűjtemény - tette hozzá, megjegyezve, hogy ebből a keserűségből és kilátástalanságból egyedülálló módon létrejött olyan anyagi biztonság, amely új alkotóközösség létrehozásához, majd ennek révén egy művészi közösséghez vezetett. De az egzisztenciális biztonság egyúttal  országos evangelizációs munkát is lehetővé tett - mutatott rá. Németh Zsolt a szilasligeti evangelizációs hétvégi házukra visszaemlékezve kiemelte: a művészet a misszió eszközévé is vált ennek a földalatti ökumenikus evangelizációs kisközösségnek.
    

A külügyi bizottság elnöke úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a gyűjtemény fontos értékét jelenti a magyar művészeti életnek, és a magyar hitéletnek is.
    

Németh Zsolt az MTI-nek és a Kossuth Rádiónak elmondta: noha rövid élet jutott a szüleiknek, az mégis teljes volt, és Németh Géza szerteágazó tevékenységében ez a gyűjtemény csak egy szelet, hiszen például elsőként kezdett el foglalkozni egyházi keretekben a szenvedélybetegekkel. Úgy fogalmazott: "Édesapám és édesanyám föl tudta a talentumait használni."
    

Szólt arról is, hogy a szülőknek fontos volt egy keresztény kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása akkor, amikor ez csak marginális szerepet tölthetett be a művészetpolitikában.
    

Hangsúlyozta azt is, hogy a gyűjteményben egymás mellett vannak a hazai és a határon túli magyar alkotások. Fontos feladat, hogy képesek legyünk együtt látni azt, ami összetartozik - mondta, megjegyezve, hogy a határon túli közgyűjteményekben komoly hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ne csak a kortárs művészetet, hanem a 20. század egészét lehessen rekonstruálni és elérhetővé tenni.
    

A szerdától látható tárlat alkotói között találni mások mellett Somogyi Győzőt, Borsos Miklóst, Udvardi Erzsébetet, Duray Tibort, Szántó Piroskát, Kass Jánost vagy Szervátiusz Jenőt.