A budai szerb görögkeleti püspökség vikáriusának fia tengerészkapitány akart lenni, de korán megmutatkozott zenei tehetsége más "vizekre" sodorta, s tíz nyelven beszélő, európai műveltségű zeneszerző, virtuóz előadó lett. Népzenét Kodály Zoltánnál kezdett hallgatni, mígnem a mester felmentette óráinak látogatásától, mondván: "Már nincs mit tanulnia tőlem...". 1949-ben származása miatt eltávolították a Zeneakadémiáról, így tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta, majd önállóan képezte magát tovább.

Sokoldalú tehetség volt, több hangszeren játszott. Bartók és Kodály nyomdokain haladva fő hivatásának tekintette az összehasonlító népzenekutatást; tervszerű kutatómunkával gyűjtötte a délszláv zenei és folklór hagyományokat. Személyében testesítette meg azt a bartóki-kodályi gondolatot, hogy Közép-Európa népei, ha más-más dialektussal is, de lényegében egy zenei nyelven beszélnek.
Kezdettől fogva foglalkoztatták a magyar-balkáni, magyar-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások. Kiváló ismerője lett a balkáni zenének, amely hatást gyakorolt saját műveire is, különösen kórusműveire. Az Állami Népi Együttes mutatta be Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto, Drágszéli táncok című műveit. Az 1950-es évek második felében születtek táncballadái: Makar Csudra, Kádár Kata, Csodafurulyás juhász.

Munkaviszonyban csak rövid ideig állt: egy ideig az Állami Népi Együttesnél dolgozott, majd a Jégszínház zenei vezetője volt. Már megírta nagyzenekari műveit, amikor egy rádiókabaréban frenetikus sikerrel előadta parafrázisait Az árgyélus kismadár című népdalra - s ez egy csapásra ismertté tette. Egy méltatója szerint a reneszánsz szellem és a hobólélek keveréke volt. Mindegy volt neki, hogy hol zenélt: kocsmában a barátainak, közönségtalálkozón vagy a televízióban, bámulatos rögtönzőképessége, muzikalitása hatására felizzott körülötte a levegő, s magával ragadta hallgatóságát.

Gyakran szerzett filmzenét, kísérőzenét tévéjátékokhoz, hangjátékokhoz. Ő komponálta az Életbe táncoltatott lány című táncfilm (1964) zenéjét, A Tenkes kapitánya, a Princ, a katona, a Bors című nagysikerű tévéfilmsorozatok kísérőmuzsikáját. Nagy ambícióval tervezett művei - Árgirus című operája, zongorahangversenye - nem készülhettek el: 46 évesen légi baleset áldozata lett. 1975. augusztus 19-én Szíriába indult a Rákóczi-induló gyökereit kutatni, de 20-ára virradóra Damaszkusz közelében a gép lezuhant.