Az ókori görög sportoló bronzszobrát 1999-ben az Észak-Adrián, Losinj-sziget közelében 40 méter mélyen búvárok találták meg és hozták a felszínre. Az alkotás 192 centiméter magas és 300 kilós. Miután a régészek megállapították eredetiségét, a projektbe a horvát szakemberek mellett belga, brit, olasz, továbbá osztrák, német és amerikai tudósok is bekapcsolódtak.
    

Apoxüomenosz szobra 2000 októberéig egy édesvízű medencében pihent. Az alkotás eredeti formába való visszaállítását a zágrábi restaurációs központban végezték úgy, hogy először számítógéppel háromdimenziós digitális képet készítettek róla. Helyreállítása hat évet vett igénybe.
    

A rendkívüli műalkotást a helyreállítás után a zágrábi régészeti múzeumban állították ki, de az évek alatt megcsodálhatták az érdeklődök Londonban, Los Angelesben és párizsi Louvre-ban is.
    

Zlatko Hasanbegovic kulturális miniszter újságíróknak azt mondta: örül annak, hogy Apoxüomenosz hazatér körútjáról, és végre "oda kerül, ahova tartozik". Egyúttal hozzátette, hogy szívesen látna belőle egy másolatot a kulturális minisztériumban is. Korábban heves vita robbant ki arról, hogy hol állítsák ki a szobrot. Losinj mellett Zára (Zadar) és Zágráb is igényt tartott az ógörög leletre.
    

Mivel a nemzetközi konvenció kimondja, hogy azokat illeti a lelet, ahol azt megtalálták, az Apoxüomenosz múzeum Losinj szigetén került kialakításra. Az illetékes tárca és Mali Losinj városa fele-fele arányban finanszírozta a Kvarner-palota múzeummá való átalakítását, amely 25 millió kunába (valamivel több mint 1 milliárd forintba) került.
    

Feltételezések szerint a szobor az 1. században kerülhetett az Osori-csatornába. Azért dobhatták a tengerbe, hogy a nagy viharok miatt ne boruljon fel a hajó vagy áldozatul az isteneknek, hogy sikeresen folytathassák útjukat a tengerészek.
    

Az alkotást először 1996-ban fotózta le egy belga turista, Rene Wouters a tengerfenéken, búvárkodás közben, a kulturális minisztérium ugyanakkor csak két év múlva értesült a lelet létezéséről.
    

A felbecsülhetetlen értékű alkotás a feltételezések szerint i.e. 2-1. századi másolata egy i.e. IV. századi eredetinek, amely Lüszipposz, a kor egyik leghíresebb szobrászának műve volt. A világon csak alig néhány hasonló méretű ókori bronz műalkotás maradt fenn, az Adriai-tenger keleti partján pedig a maga nemében egyedülálló lelet.