irodalom
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, amelyet a korábbi években egyebek mellett olyan szerzők kaptak meg, mint Kukorelly Endre, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András, Závada Pál. Az elismeréseket az Artisjus díjátadó ünnepségén adják át, 2016. március 1-jén, a Budapest Music Centerben.
2016 irodalmi díjazottjai:
Artisjus Irodalmi Nagydíj – Tőzsér Árpád: Erről az Euphorboszról beszélik (líra)
Artisjus Irodalmi Díj – Bognár Péter: A rodológia rövid története (líra)
Artisjus Irodalmi Díj – Gerőcs Péter: Győztesek köztársasága (próza)
Artisjus Irodalmi Díj – Beck András: Szakítópróba (Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell) (esszé, kritika)
Artisjus Irodalmi Díj – Takáts József: A megfelelő ötvözet (politika- és eszmetörténet)
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Tőzsér Árpád kapja Erről az Euphorboszról beszélik című kötete alapján. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító és egyetemi oktató, érdemes művész a kortárs magyar irodalom egyik legtekintélyesebb alkotója. Egyik méltatója így nevezi őt: az első magyar író, akinek helye van a modern magyar irodalom klasszikusai között.
1960-ban magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerezett Pozsonyban, később ugyanott, a Comenius Tudományegyetemen régi magyar irodalmat tanított egészen 2002-ig, majd szerkesztő lett a Madách-Posonium Könyvkiadóban. Első verseskötete, a Mogorva csillag 1963-ban jelent meg, a legutóbbi pedig tavaly látott napvilágot.
A Kalligram Kiadónál megjelent Erről az Euphorboszról beszélik című válogatáskötet a szerző 1963 és 2012 között született verseit mutatja be. Az összegzés az 50 éve folyamatosan épülő, mindig új és új elemekkel gazdagodó nagy jelentőségű költői életmű áttekintése.
Méltatásában Báthori Csaba „tízezer titokkal gazdagított művészeti teljesítménynek” nevezi Tőzsér Árpád kötetét, amelyet sokan a tömörség mintakönyveként is emlegetnek. Báthori szerint a világköltészetet magyarrá oltásának egy példája ez, amely a „lopakodó rendkívüliség vonásait vési a mai magyar költészet sokszor kietlennek rémlő tablójára”.
Bognár Péter A rodológia rövid története című verseskötetéért részesült elismerésben. A harmincas évei közepén járó költő az ELTE magyar szakjának elvégzését követően a doktori programban reneszánsz irodalommal foglalkozott, jelenleg az ELTE Reneszánsz tanulmányok mesterképzési szakjának tudományos segédmunkatársa. A Petri-díjas szerző első kötete, a Sajna-sebaj 2005-ben jelent meg.
A művész témaválasztásában a költészet határait feszegeti. Bulvár című előző kötetének alapja az a felismerés, hogy a bulvárhírek tematikája nagy hasonlóságot mutat a költészet leggyakoribb témáival. A Magvető Könyvkiadó gondozásában megjelent A rodológia rövid története, amellyel az idei Artisjus-díjat kiérdemelte, az áltudományos világot állítja középpontba. A kötet formai szempontból is feszesebb, a korábbiaknál jobban előtérbe kerülnek a metrikai szempontból kötöttebb formák.
Grecsó Krisztián szerint a verseskötet számozott verseiben ott bugyog a kortárs Magyarország és Kelet-Európa. Szerinte ez a legpimaszabb verseskötet és egyben zseniális munka is, hiszen „Bognár valódi nyelvújító, nyelvrontó, nyelvépítő, egy épülő mondat univerzum az övé, amely szinte pökhendin elődnélküli”.
A prózai kategóriában Gerőcs Péter Győztesek köztársasága című regénye alapján kapott elismerést. A harmincas évei elején járó író, szerkesztő, kritikus, esszéista az ELTE esztétika-magyar szakán diplomázott, 2013-tól az egyetem esztétika tanszékének doktori képzésén ösztöndíjas doktorandusz. 2006-tól publikál rendszeresen folyóiratokban, a Kilincs, valamint a Café Bábel kiadványoknál szerkesztőként is dolgozott. 2007-től a József Attila Kör, 2013-tól a Szépírók Társaságának tagja. Irodalmi témájú dokumentumfilmeket is készített: a Privát Mészöly (2011) Mészöly Miklósról szól, az ML portré (2015) pedig Márton László munkásságát mutatja be.
Első novelláskötete, a Zombor és a világ 2010-ben jelent meg, legutóbbi, a Győztesek köztársasága a Kalligram gondozásában 2015-ben látott napvilágot.
Legújabb regénye eleinte krimi formátumban meséli el egy fiatal meleg értelmiségi történetét, majd sajátos disztópiába fordul. A mű központi témaköre napjaink kulturális élete, az értelmiség helyzete, útkeresése. A kötetet egyes elemzők kulcsregénynek tekintik néhány szereplő feltételezett beazonosíthatósága miatt.
Szilágyi Zsófia méltatásában elmondja, hogy nehéz jó regényt írni ezért ez kevés embernek sikerül harmincéves korára úgy, mint Gerőcs Péternek. A regény olvasása során az olvasó is nyomoz, miközben megismeri a tanúvallomásokat és próbálja megérteni, hogyan gyűr valakit maga alá egy ideológia.
Beck Andrást Szakítópróba (Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell) című könyve alapján díjazták. Az esztétaként és irodalomkritikusként ismert szerző jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének adjunktusa, ahol szakterületei az amerikai pragmatizmus filozófiája és kultúrája, a művészetelmélet és a kortárs művészet. 1998-tól egy éven át volt a Nappali ház irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztője, 2010-ben Balassa Péter-díjat, 2011-ben pedig Déry Tibor-díjat kapott.
1992-ben jelent meg a magyar nyelvű irodalomkritika pódiumán első, Nincs megoldás, mert nincs probléma című kötetével, amelyben eddig példátlan módon vállalta kritikusi létbizonytalanságát és szuverén módon elemzi tevékenységét. Második könyvéhez már maga Eszterházy Péter írt ajánlást, amelyben kiemeli, hogy Beck András a „legjobb problémázó”. Eszterházy szerint a Hagyni a teóriát másra megszólalásai olyanok, mintha nem is kritikát írna, pedig a kötet írásainak egy része műbírálat.
A Műút Könyvek kiadásában megjelent Szakítópróba (Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell) című harmadik önálló kötetében Karinthy Nihil című versének befogadástörténetét kíséri végig. Rendhagyó, rokonszenves egyes szám első személyű értelmezései jelzik, hogy a kötet nem csupán az irodalomtörténeti szakmának szól. Ezt alátámasztva a kiadványban szerepel hat Nihil-képregény is, amelyet a MOME egyik kurzusára készítettek a hallgatók.
Bazsányi Sándor laudációjában kiemelte, hogy Beck rehabilitálta a Nihilt, „tartósan rendbe tette Karinthy versének legtágabb értelemben vett környezetét”. Szerinte az esszé olyan, mint a Szakítópróba: összeköt műértelmezést és művészetbölcseletet, átjár az egyik területről a másikra, majd a harmadikra, és összehozza a különbözőképpen távoli rokonokat, ahogyan azt Beck András is teszi ebben a könyvében.
Takáts József A megfelelő ötvözet című politikai eszmetörténeti tanulmánykötete alapján részesült elismerésben. A gyulai származású szerző a JATE BTK-n végzett, 1988-ban Pécsre költözött és azóta is ott él. Egyetemi évei alatt irodalmi folyóiratok szerkesztésével foglalkozott, később fontos irodalomszervező munkát végzett. Tagja volt a József Attila Kör (JAK) vezetőségének, részt vett irodalmi lapok alapításában. Az 1990-es évek elejétől kezdve egyetemen oktatott: előbb a szegedi bölcsészkaron, később a Pécsi Tudományegyetemen, majd a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében. Az évtized végétől több fontos szakmai szervezet és kuratórium tagja volt: NKA Folyóiratkiadási Kollégiuma, Mészöly Miklós-díj kuratóriuma.
2004 őszétől Pécs város Európa Kulturális Fővárosa-pályázatával foglalkozott: később a Pécs 2010 Pályázati Kabinet vezetőjeként irányította a pályázatírói munkát, és. 2005-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetésben részesült, 2007-ben Palladium-díjat, 2009-ben Balassa Péter-díjat kapott.
Modern magyar politikai eszmetörténet című munkáját, amely eredetileg egyetemi tankönyvnek készült, 2002-ben készítette el. A pécsi EKF projektben született A határtalan város / Borderless City című pályázati könyv. Eddigi utolsó kötetét, politikai eszmetörténeti tanulmányai gyűjteményét A megfelelő ötvözet címmel az Osiris Kiadó adta ki 2014 végén.
Margócsy István szerint Takáts minden tanulmányában igen biztos és megbízható politikai és ízlésítéletekkel rajzolja körül téziseit. A kötetben a különböző eszmék történeti és teoretikus elemzéseit nagyvonalú belátással, eleganciával és toleranciával interpretálja és így kínálják fel őket mai továbbgondolásra.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.
Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.
Bővabb információ: www.artisjus.hu