Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója a szobor keddi bemutatóján elmondta, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) restaurátor szakos hallgatója, Agárdi Fanni által helyreállított alkotás a BTM Vármúzeuma újkori állandó kiállításán várja a közönséget. Ugyanitt látható Hauszmann Alajosnak, "a palotabővítés mesterének" nemrégen előkerült mellszobra is.
    

A Libatolvaj című művét Jankovits Gyula a bécsi Képzőművészeti Egyetem hallgatójaként állította ki a Műcsarnok karácsonyi kiállításán 1891-ben, ahol Ferenc József magyar király megvásárolta a szobrot - emlékeztetett Farbaky Péter. A budai királyi palota várkapitánya, Ybl Lajos javaslatára a gipszmintát az itáliai Carrarában, a Paolo Triscorina di Ferdinando cég faragta ki márványból, a kész szobrot pedig a krisztinavárosi szárny díszlépcsőházának első emeleti pihenőjében helyezték el.
    

A Libatolvaj 1911-től az északi szárny előcsarnokában kapott új helyet, azonban súlyosan megrongálódott a vár második világháborús ostroma idején: a fiú feje és egyik lábszára, valamint az általa elragadott két liba feje és lábai is letörtek, eltűntek. A szobor hosszú évekig a BTM Szent György téri kőanyag-depójában pihent, majd a Budapest Galéria Lajos utcai épületének udvarába került.
    

Agárdi Fanni a restaurálás menetét ismertetve elmondta, hogy kezdésként kártérképet állított össze a sérülések, repedések, szennyeződések és biológiai károsítók pontos azonosítása érdekében, majd mikroszkópos és nagyműszeres vizsgálatokat is végzett, valamint vékonycsiszolat vételével határozta meg a szobor anyagának összetételét.
    

A tisztításhoz desztillált vizet, valamint egy ammónium-karbonátos gélpakolást használt, majd a letört részek pótlására fa alapú vázszerkezeteket épített, amelyekre először agyagból, végül gipszből formálta meg a kiegészítéseket. Mindehhez az eredeti gipszváltozatról készült archív felvételeket használt fel.
    

Az újonnan kiállított Hauszmann-mellszobor történetét ismertetve Rostás Péter, a BTM főigazgató-helyettese az eseményen kiemelte, hogy a leszármazottak hagyatékából előkerült alkotást a budai palota bővítésekor kapott számos megbízásért hálából készítette a carrarai márványbányát bérlő, szobrászati munkákkal is foglalkozó Paolo Triscorina di Ferdinando cég 1905 és 1910 között.
    

A sajtótájékoztatón Heitler András, az MKE tanszékvezetője arról beszélt, hogy a közelmúltban hallgatóik a Libatolvaj mellett restaurálták az egykori király palota tróntermének Vinzenz Fischer által 1777 körül készített, hányattatott sorsú, sérült és korábban nem megfelelő módon helyreállított, leválasztott faliképeit, valamint a Fővárosi Képtár két barokk festményét is.
    

Utóbbiak egyike Warschag Jakab Flóra című 1840-es években készült, és a Friedl-cukrászda cégéreként szolgáló festménye, amely a helyreállítás után visszanyerte "eredeti édes hangulatát" - fogalmazott az egyetemi tanár. A másik, eredetileg a solymári katolikus templomban elhelyezett festmény Schöfft József Károly (1776-1851) műve, amelyről nem csupán a rárakódott szennyeződést kellett eltávolítani, hanem több - valószínűleg repeszrobbanás ütötte - lyukat is el kellett tüntetni.
    

A múzeum anyagát gazdagító alkotások mellett a sajtótájékoztatón bemutatták a BTM új angol és magyar nyelvű kiadványát is, amely a budavári királyi palota történetét bemutató állandó kiállításon kalauzolja végig a látogatókat.