Sanja Kosonen hétévesen járt először cirkuszban, ott találkozott a hajon lógás művészetével, ami azonnal megbabonázta. „Ez volt az első cirkuszi élményem. Annyira csodálatos és erőteljes volt, hogy nem bírtam kiverni a fejemből.” Később kötéltáncos lett, találkozott Elice Abonce Muhonen trapézművésszel, akivel közös munkába fogtak.

Mivel a trapéz és a kötél nem igazán passzol egymáshoz, úgy döntöttek, utánajárnak a hajon lógás titkainak, elsajátítják azt, és előadást készítenek belőle. Az Kínából eredeztetett ősi mutatvány már önmagában is kuriózum: általában olyan nők hordozzák ezt a tudást, akiket a felmenőik avattak be annak rejtelmeibe. Sanja és Elice azonban nem örökölték, hanem gyerekkori álmukat megvalósítva küzdöttek meg érte. Két évig keresték a titkot, mígnem kifejlesztették a tökéletes technikát és a kontyot, ami nemcsak hogy elbírja őket, de még mutatványokra is képesek „lebegés” közben. Az így felélesztett régi trükkhöz hozzáadták a történetet, a friss, újcirkuszos gondolkodást, az elrugaszkodást a megszokottól, az újdonságra törekvést.

A hajhoz rengeteg kulturális jelentés kapcsolódik: egyszerre erős és törékeny, a nőiesség, de a hatalom szimbóluma is. Ugyanúgy kapcsolódik hozzá a szépség és a termékenység, mint ahogyan a szégyenérzet is. Ezek az ellentétek inspirálták a két előadót, hogy létrehozzák egyszerre mesebeli és iszonyúan humoros előadásukat.

Információk a Trafó honlapján és a facebookon.