Hámori Máté elmondta, hogy a 2013-ban elindult tematikus koncertsorozat folytatását immáron hagyománynak tekinti. Egy-egy zeneszerző életművének egy szeletét bemutató három részes sorozatot Mozart, Beethoven, Schubert, Mendelssohn és Haydn után idén Schumann folytatja. A sorozat egyik különlegessége abban áll, hogy nemcsak nagyzenekari, hanem kamarazenei műveket is játszanak majd. Ez utóbbi – vallotta be Hámori Máté – a zenekar tagjainak is egy egészen másfajta szakmai kihívást jelent: az a fajta felkészülés, amit a kamarázás vagy a szólózás megelőz, komoly hasznára válik a komplett zenekari játéknak.

Bár a közönségszám folyamatos növekedése azt bizonyítja, hogy sikeres ez a sorozat, egy kisebb változtatás tapasztalható lesz, ugyanis kortárs művek is szerepet kapnak. Mind a három Schumann koncerten egy-egy kortárs művet is elő fognak adni, melyek közül kettő ősbemutató lesz. Az első koncerten a zenekar nagybőgőse, Antonio Casagrande kompozíciója, a Carnaval lesz hallható, az utolsón pedig Balogh Máté Schumann Dichterliebe-jének zenekari változata. Hasonló ez az előző szezon Schubert Winterreise című dalciklusának Hans Zender-féle átfogalmazásához. A második koncerten egy Kurtág kamaraművet hallhatunk (Hommage a Robert Schumann).

Eckhardt Gábor – aki a koncertek előtti Beavatókért felel és aki Hámori Máté megfogalmazása szerint „életet visz a sorozatokba” – véleménye szerint ezeknek a zenészportréknak az a legfontosabb céljuk, hogy „betereljék” az adott zeneszerzőt a koncertterembe, aki így „leül mellénk” és „barátunkká válik”. A bensőséges, családias hangulat a közönség számára „oldószerként” funkcionál. Szerinte a zenekar fejlődése nemcsak zenei tudásukban nyilvánul meg, hanem fiatalságuk okán a közönség felé fordulásban, a velük való, egyre hathatósabban működő kommunikálásban.

Célja teleportálni a BMC-be azt a korszakot, amelyben a művész élt. Számára Schumann elsősorban azért kedves, mert „egy nagyon őszinte ember volt, hiányzik a védekező mechanizmusa, zenéjében sincsen akadály, csak azt írja le, ami benne van, mondhatni pucéran odateszi magát a közönség elé”.

A szintén hagyománnyá vált zeneakadémiai bérletsorozat címe idén a Hősök vagyunk mottót viseli, hiszen mindannyiunk életében beköszönt egy olyan korszak, amelyben „kénytelenek” vagyunk hőssé válni.

A sorozat első része a Szeretünk címet viseli, ahol klasszikus darab mellett (Csajkovszkij: Rómeó és Júlia) Arnold Schönberg Megdicsőült éj című műve és egy ősbemutató is elhangzik: Zombola Péter Werther csellóversenyét Luigi Piovano, a római Santa Cecilia zenekar szólistájának előadásában hallhatjuk február 9-én.

A Küzdünk című március 1-jei koncerten Stanislav Kochanovsky orosz karmestert köszönthetjük vendégművészként, aki egy szólista nélküli izgalmas műsort fog vezényelni. Hallható lesz Liszt Prométheusza, Janacek Taras Bulbája és Csajkovszkij Manfréd szimfóniája. A mester videóüzenetében maga is „hősöknek” nevezte a három szerzőt.

Hámori Máté elmondta, hogy a külföldi karmesterek és szólisták játékából, a velük való közreműködéséből rengeteget profitál egy zenekar, így ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy minél szélesebb palettán mozogjon a meghívottak listája.

Az április 5-i hangverseny mottója a Teremtünk, ahol olyan klasszikusok kerülnek terítékre, mint Bartók II. hegedűversenye és Brahms I. szimfóniája. A karmester is „klasszikus”: Medveczky Ádám, akiről Hámori Máté tisztelettel és szeretettel beszél, többek között azért, mert tőle vette első karmesteróráit. Kelemen Barnabás videóüzenetben elmondta, hogy gyakorlatilag minden hegedűverseny Bartók köpönyegéből bújt ki, úgyhogy ez a darab maga a Teremtés.

A sorozat utolsó koncertjére május 3-án kerül sor, ahol a karmester Hámori Máté lesz, aki szerint Strauss Metamorphosen című darabja egy korszak requiemje. A koncerten elhangzó másik mű, Mozart Requiemje pedig különösen közel áll hozzá, hiszen első zenei élményei közül való. Elmondása szerint ez a zene legalább annyira szól a reményről, mint a gyászról vagy a haláltól való félelemtől. A darab egyik szólistája, Kolonits Klára elmondta, hogy bár nem énekel olyan látványos motívumokat, mint a praxisában tőle megszokott bel canto operákban, a nehézséget azonban éppen abban látja, hogy itt „őszintén és egyszerűen” kell énekelni, ezt tartja a „legnagyobb szakmai kihívásnak”.

Hámori Máté szavaival: „semmi nem olyan fontos, mint az ifjúság zenei nevelése”, ezért tartják kulcsfontosságú tevékenységüknek az ifjúsági koncerteket. Eddig több tízezer gyerekhez eljutottak olyan produkciókkal, melyeket különböző izgalmas ötletekkel (pl. pantomim, homokrajzolás) tettek még érdekesebbé. Az Egy hét a Danubiával nevű programsorozat pedig a gimnazista korosztályt célozza meg, ahol a gyerekek egy héten keresztül, „mentoruk” segítségével kísérhetik végig a produkció létrejöttét a próbafolyamattól a koncertig.