A neoklasszikus stílusú Baixa az 1755. évi földrengés által lerombolt város romjain épült ki Lisszabon centrumává, a hatalom, a kereskedelem és a pénzvilág központjává, ahogy Antonio Costa, a főváros mai polgármestere szereti mondani, "városunk szívévé és arcává".

Az elmúlt két évtizedben azonban ez a negyed, amelynek hanyatlása a már a múlt század 50-es éveiben megkezdődött, lakóinak felét elvesztette és ma már alig 4-5 ezer ember él falai között - és lakóinak csaknem egyharmada 76 évnél idősebb. A polgármesteri hivatal számításai szerint a 20 millió négyzetméternyi épített területből 14 millió négyzetméter felújításra szorul.

A városrész hagyományos kereskedései és iparos műhelyei - a szabóságok, az aranyművesek, a cipészek stb. - lehúzták a redőnyt. Sok szolgáltató cég is elhagyta a Baixát a külvárosi "kereskedelmi parkok" kedvéért és ma egyre több befalazott ablakú épületet látni ebben a negyedben.

A helyzet megváltoztatására a polgármesteri hivatal január óta az úgynevezett Baixa-terv keretében mentőintézkedések sorozatát jelentette be: 70 felújítási engedélyt adtak ki, bejelentették egy új múzeum és egy egyetemi kollégium felépítését, támogatást helyeztek kilátásba szállodák és kerthelyiségek építéséhez, korlátozzák a gépkocsiforgalmat.

Joao Seixas szociológus, aki az elmúlt két évtizedben már több olyan felújítási tervnek tanúja volt, amely nem jutott túl az elvi szakaszon, úgy véli, hogy ezúttal először bontakozik ki egy olyan integrált stratégia, amelyre a Baixának már fél évszázada szüksége lett volna.

A polgármesteri hivatal számításai szerint a Baixa felújításához 2020-ig 700 millió euróra (208 milliárd forint) lesz szükség. Antonio Costa csapata a turizmust kívánja a főváros gazdasági motorjává tenni. Ezért növelni kívánja Lisszabon szállodai és kulturális kínálatát, hogy így ki tudják majd használni a hamarosan átadásra kerülő új nemzetközi repülőteret, a nagysebességű vonatot és a luxus óceánjárók számára épülő kikötőt.

Ezzel párhuzamosan - jelentős adóssága ellenére - a polgármesteri hivatal úgy határozott, hogy maga is beruház több nagy létesítménybe. Ilyen lesz a divat és a dizájn múzeuma, amelynek megnyitását 2010 végére tervezik.

A Baixa vonzerejét kívánják növelni a gépkocsiforgalom korlátozásával is - a járművek 70 százaléka ma amúgy is csak áthajt át ezen a negyeden.