Sipos Szilvia Anna szerkesztő-riporter a szerdai budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: "A dokumentumfilm-sorozat többről szól, mint egy izgalmas kincsvadászat. Generációk nőttek fel úgy, hogy nem láttak olyan értékes festményeket, amelyek a nemzeti történelmi kultúránk, identitásunk részei."
    

A sorozattal az alkotók célja az, hogy ezek a képek újra láthatóvá váljanak.
    

"A világkiállítás történetével 15 évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni, akkor még nagyon keveset lehetett tudni Magyarországon és a világon is a kiállítás hátteréről, nem is dolgozták fel komolyan" - mondta Barki Gergely művészettörténész.
    

Hangsúlyozta: a Panama-Pacific International Exposition nagyon sikeres volt, alig egy év alatt 19 millió látogatót fogadott. A tárlat egyik leglátogatottabb épületében, a Palace of Fine Artsban mintegy tízezer műtárgyat helyezetek el.
    

A művészettörténész felhívta a figyelmet, hogy az I. világháború kitörése miatt több európai ország is távol maradt, ezért a legnagyobb részt az amerikai művek foglalták el. Mint mondta, Németország és Ausztria nem vett részt hivatalosan az expón, de az osztrák Kokoschkától például 15 festményt és grafikát láthatott a közönség. A legprogresszívebb látványosság Oskar Kokoschka művei mellett az olasz futuristák voltak, de a magyar Nyolcakat is újítóként emlegették a korabeli lapokban - mondta.
    

A kiállítás szép kivitelezésű kétkötetes katalógusa 76 magyar festőt, 44 grafikust és 12 szobrászt sorol fel, akik csaknem ötszáz műalkotással voltak jelen. A magyar művészet számára ez volt az első reprezentatív tengerentúli bemutatkozás - tette hozzá.
    

A magyar műveket John Nilsen Lauvrik gyűjtötte össze, akinek apósa Ferenczi Sándor pszichoanalitikus volt. Rajta keresztül ismerte meg mások mellett Berény Róbert festőt is, akitől több tucat képet kért kölcsön a kiállításra. Berény Bartók-portréján kívül a tengerentúlon volt látható a Golgotha című kompozíció, amelyet azóta sem találnak a szakemberek.
    

Szerepelt a kiállításon Márffy Ödön eddig azonosítatlan Erdei sétány című festménye, valamint Pór Bertalan Család című műve is. De például Uitz Bélának egy terhes nőt ábrázoló grafikája, amely a mai napig lappang - mondta.
    

Takács Zsolt producer hangsúlyozta: a film száz éve eltűnt magyar alkotások felkutatását és dokumentálását tűzte ki célul. Felidézte, hogy Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának támogatásával, a Vombat produkció finanszírozásában az alkotók tavaly októberben már két hetet forgattak a témában az Egyesült Államokban.
    

"Ekkor már láttuk, hogy sok belföldi kutatás és forgatás áll még előttünk. Fontosnak tartjuk, hogy előkerüljenek az eltűnt műkincsek és néhányat haza is szállítsunk belőlük, hiszen ezeknek a műveknek a méltó a helyük magyarországi múzeumokban lenne" - tette hozzá a producer.