"Örömünkre szolgál, hogy a nagy Klimt-kiállítás után most az art nouveau egy másik mestere, Alfons Mucha életét és életművét bemutató teljes retrospektív tárlatot fogadhatunk" - mondta Agnes Husslein, a múzeum igazgatója a múlt heti megnyitón.

A 250 képből, rajzból, vázlatból, plakátból, könyvből, ékszerből, sőt bútorból megismerhetjük ezt a mindenekelőtt "szláv" mestert - mondta Jean-Louis Gaillemin francia restaurátor. Emlékeztetett: "Mucha azt szerette volna megmutatni, hogy a szláv civilizáció a művészethez kötődik erősen, nem pedig a háborúhoz".

Alfons Mucha 1860-ban született Morvaországban, majd miután nem vették fel a prágai Szépművészeti Akadémiára, 1879-ben Bécsbe költözött, ahol színpadi díszleteket készített. 1885-1888 között Münchenben és a párizsi Julian akadémián folytatott tanulmányokat, majd a francia fővárosban telepedett le.

A fiatal cseh festő, aki műtermében fogadja a Tahitiról visszatérő Paul Gauguint, 1895-ben szerződést ír alá Sarah Bernand színésznővel, akinek Victorien Sardou Gismonda című drámájához készít plakátot.
Mucha ívekben és csigavonalakban, virágdíszekben és stilizált ornamensekben gazdag stílusa rövidesen népszerű lett és valósággal tolongtak a plakátjaiért. Neves keksz- és csokoládégyárak és más cégek veszik igénybe tehetségét termékeik népszerűsítéséhez. Párizsi kiadókkal is szerződést köt könyvillusztrációkra. Az 1900. évi világkiállításon ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját, amely elnyerte a világkiállítás ezüstérmét. Muchát a francia Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki.

A retrospektív kiállítás része a "Szláv eposz" című, 20 festményből álló sorozat két darabja is. A festő húsz évet szentelt a 20 négyzetméteres képeken szereplő allegóriák megalkotásának, amelyeket 1928-ban a cseh népnek ajándékozott.

1939-ben Prágában Mucha az elsők között volt, akiket a nácik letartóztattak. Szabadlábra helyezése után, 1939 júliusában halt meg.