A csizmás cica története (The Tale of Kitty-in-Boots) című mesét a lektorként dolgozó Jo Hanks fedezte fel újra két évvel ezelőtt, miután utalást talált rá egy levélben, amelyet az írónő a kiadójának küldött 1914-ben.
    

A levélben Beatrix Potter úgy fogalmazott, hogy a még szerkesztetlen kézirat "egy jó magaviseletű fekete kiscicáról" szól, amely "kettős életet él".
    

A londoni Victoria and Albert Múzeum levéltárában végül rátaláltak három, iskolai füzetekbe lejegyzett kéziratra, valamint előkerült a látványtervet tartalmazó vázlatos mintakönyv, a főszereplő cicát ábrázoló színes rajz és egy ceruzavázlat is a mese gonoszáról, Tod úrról.
    

A levéltárban talált levelekből kiderült az is, hogy Beatrix Potter be akarta fejezni a mesét, azonban az első világháború kitörése, házasságkötése, betegségei és a birkatenyésztéssel járó munka megakadályozta ebben.
    

A természettudományokkal és természetvédelemmel is foglalkozó írónő végül sosem tért vissza a történethez, amely befejezetlen maradt 1943-ban bekövetkezett halálakor.
    

"A mese valóban Beatrix Potter legjobbjai közé tartozik. Vannak benne kettős identitások, színes ellenfelek és más mesék több népszerű figurája is" - fogalmazott Jo Hanks. A történetben felbukkan Beatrix Potter leghíresebb mesealakja, Nyúl Péter, aki ezúttal "idősebb, lassabb és pocakosabb".
    

"Alig tűnt hihetőnek, amikor 2015 elején kaptam egy Beatrix Potter-kéziratot egy száz éve kiadatlan történettel, amelyhez - egyetlen rajz kivételével - nem készített illusztrációt a szerző" - jegyezte meg Quentin Blake, a kötet rajzainak készítője.
    

A csizmás cica története Beatrix Potter műveinek eredeti kiadója, a Frederick Warne and Co. gondozásában jelenik meg.