A magyar programbizottság elnöke felidézte, hogy az ENSZ az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával nyilvánította 2015-öt a fény nemzetközi évévé, amelynek a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok adták a fő pilléreit.
    

Az év programjai közül Kroó Norbert kiemelte a magyarországi nemzetközi szakmai konferenciákat, valamint a március 20-i részleges napfogyatkozás megfigyelését az MTA székháza előtt és az azt követő előadásokat, amelyekre ezernél is több diák és érdeklődő volt kíváncsi.
    

Fontos eseménynek nevezte még a Műcsarnokban rendezett Csáji Attila-kiállítást, és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi fényszimpóziumot, amely ráirányította a figyelmet a fényhez kötődő magyar természettudományos kutatásokra és művészi tevékenységekre.
    

Kroó Norbert megemlítette az egri Kepes Központot és az ott megrendezett Kepes-Csáji fényművészeti kiállítást is, valamint a szintén fényművészettel foglalkozó művész, Mengyán András budapesti fényművészeti tárlatát.
    

Az akadémikus rámutatott, hogy Magyarországon a programsorozat egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia volt, de részt vállalt a szervezési munkákból a Magyar Művészeti Akadémia, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Kémikusok Egyesülete, néhány vállalat, intézmény és számos iskola is.
    

Kroó Norbert kiemelte a diákoknak kiírt fotópályázat sikerét, amelynek tíz legjobb alkotását Párizsban, a magyar nagykövetségen mutatták be decemberben, és a kiállítás idén Lyonba és Grenoble-be is meghívást kapott.
    

A Műcsarnokban csütörtökön a Schöffer-nap keretében egész nap tárlatvezetéssel, rendhagyó előadásokkal, vetítésekkel, improvizációkkal, irodalmi kerekasztallal várták a látogatókat, amelyet Szöllősi-Nagy András egyetemi tanár a fény természetéről szóló előadásával és egy Csáji Attiláról szóló film vetítésével zártak.