Hét hónappal azután, hogy a Saul fia elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Nagydíját, szerte a világon ismerik Nemes Jeles László nevét. A Guardian újságírói 2015 legjobb filmjének választották meg, az Indiwire és a New York-i filmkritikusok szerint az év legjobb elsőfilmje, a San Fransiscó-iak a legjobb külföldi filmnek kiáltották ki. Mondani sem kell, hogy nem lehetett olyan év végi összesítőt találni, amelyben ne szerepelt volna a Saul a 2015-ös Top10-ben.

Nemes Jeles a film bemutatója óta folyamatosan utazik a filmmel, Röhrig Gézával együtt száznál is több közönségtalálkozón vettek részt szerte a világban. Különösen fontosnak tartják a nézői visszajelzéseket. Nemes pozitív reakciókról számolt be: „A vetítések után sok országban odajöttek hozzám, és azt mondták, hogy féltek beülni a filmre, mert attól tartottak, hogy vizuálisan sokkolni fogja őket. Megköszönték nekünk, hogy elkészítettük, mert ez nem az a film, amit ők elképzeltek. És volt, amikor Holokauszt-túlélők mondták ezt nekünk. A film nekik olyasmit adott, amit soha nem tudtak kifejezni, pedig azóta bennük létezett.”

A nézők személyes véleménye nagyon sokat jelent Nemes számára. Egy újságírói felvetésre viszont elmondta, hogy a kellemetlenkedő netes kommentekkel nem foglalkozik. Egy szellemes analógiát vonva megállapította, hogy ilyeneket olvasni olyan lenne, mint egy hangversenyen készült felvételből csak a köhögéshangokat összevágni, és azt meghallgatni. Ezzel a megjegyzéssel rövidre is zárta a kérdést.

Nagy megkönnyebbülés volt, hogy ezúttal nyoma sem volt a sajtótájékoztatón a Holokauszt-tagadó szólamnak. Azért tartottam ettől, mert a Saul fia legutóbbi budapesti sajtótájékoztatóján, a Cannes-i Arany Pálma átadása után néhány nappal az első újságíró reakciók a film történelmi hitelét vonták kétségbe, amitől meg is fagyott a levegő. Most azonban végre az érződött az Uránia Dísztermében, hogy a szakma büszke a Saul sikerére, és maximálisan megérdemeltnek tartja azt. A sajtó munkatársai a kérdéseiket egytől-egyig gratulációval vezették be. Az emelkedett hangulathoz az is hozzájárult, hogy a sajtótájékoztató alatt az asztalon ott díszelgett a frissen átvett Arany Glóbusz is. A stáb tagjai kifejezték a történtek miatti izgalmukat és meghatottságukat. Sőt, nagyon meg is lepte őket a siker.

Az operatőr, a rendező és egy szobor (Fotó: Varga Krisztina, socfest.hu)

A Saul fia hazai premierje óta hét hónap telt el, és a hazai forgalmazó Mozinet szerint még hét hónap múlva is műsoron lesz. A film az Oscar-jelölt filmek bejelentése előtt lépte át Magyarországon a százezres nézőszámot, a jelölés hatására pedig valószínűleg újra megugrik a nézettsége. A forgalmazás második hulláma tehát most veszi kezdetét: ismét játsszák a multiplexek és az artmozikban is nagyobb termekbe kerül, országszerte 20-30 helyszínen lesz látható. Ezen kívül a Mozinet már tervezi a DVD-megjelenést is.

A jelenlegi megállapodások szerint a Saul fia 80 országban kerül forgalmazásra, Franciaországban, Görögországban, Svájcban már be is mutatták. A novemberi terrortámadás után Nemes Jelesék attól tartottak, hogy a történtek rossz hatással lesznek az éppen akkor zajló francia premierre is, de szerencsére már elérte a nézettsége a kétszázezret. Az alkotók leginkább az amerikai premiertől tartottak, mivel kérdéses volt, hogy fog reagálni a klasszikus történetmeséléshez és megjelenítéshez szokott itteni közönség. Nagy meglepetés volt számukra, hogy a szakma és a közönség is pozitívan reagál. Az Egyesült Államokban megszokott forgalmazási stratégia szerint a nemzetközi forgalmazó, a Sony Pictures Classics fokozatosan építi fel a kampányt. Ez azt jelenti, hogy kezdetben csak 2-2 moziban vetítik a filmet (New Yorkban és Los Angelesben), de hamarosan több száz amerikai mozi műsorán fog szerepelni.

Sipos Gábor producer elmondta, hogy a Sonyval egyébként remekül lehet együtt dolgozni. Havas Ágnes a Filmalap képviseletében hasonló pozitív élményekről számolt be, elmondása szerint az óriáscég több százezer dollárral szállt be a film amerikai promóciós kampányába. A Sony egyébként már több alkalommal egyengette az útját olyan filmeknek, amelyek később megnyerték az Oscart ugyanabban a kategóriában, amelyben most a Saul is versenyez. Kérdés, hogy az Akadémia ízlésével – amely a most kihirdetett jelölések alapján megintcsak elég hagyományosnak tűnik – mennyire lesz összeegyeztethető egy ilyen rendhagyó film. Nemes szerint az amerikai nézők számára éppen a különbség adja a film vonzerejét. Szerinte azért lehet Amerikában ilyen „szép útja” a filmnek, mert az ottani konvenciók hozzászoktatták a rendezőket, hogy ne a forgatás közben rendezzenek, hanem utólagosan hozzanak meg alkotói döntéseket a vágószobában. Ha egy film ettől eltér, arra sokan felkapják a fejüket. Ha az Akadémia tagjainak tetszését is elnyeri a film, Szabó István Mephistója (1981) után újra kaphat Oscart magyar film.

Fotó: Varga Krisztina, socfest.hu

A nagyszerű hírek mellett külön öröm volt hallani a stáb olyan tagjait is, akik korábban nem vettek részt a Saul sajtóeseményein. Rajk László látványtervezőnek voltak a legérdekesebb meglátásai a filmmel kapcsolatban: „Ez a film bizonyítja azt, hogy a tereket le lehet írni az emberi test mozgásával, Röhrig Géza arcjátékával, pillantásaival, mozdulataival. Azt igazolja, hogy a tapasztalataink alapján, a hangok, zörejek, kiáltások alapján is meg tudjuk érteni a teret.” Külön derültséget eredményezett a látványtörténeti felosztása, eszerint három időszak különíthető el, és az utolsó éppen most kezdőtik. Az első a klasszikus hollywoodi történelmi film időszaka volt, amikor felépítettek egy díszletet, amit forgatás közben látott a stáb, a rendező és a kész filmben a néző is. Ezután következett a blue- és greenbox térnyerése, amikor a nézőhöz olyan elemek jutottak el, amelyeket forgatás közben nem látott a stáb. Viccelődve hozzátette, hogy a Saul nyitja meg a harmadik korszakot, amelyik ennek éppen az ellenkezője: a stáb látja a felépített díszletet, de a néző nem.

Rajk és Vági Zoltán, a film történész-szakértője először mesélt arról, hogy a Saulban végzett közös munkájuk arra irányult, hogy a legapróbb részletekig hiteles legyen az auschwitz-birkenaui díszlet felépítése. Még akkor is, ha a díszlet a kész filmben szinte nem is látható, nagy hangsúlyt fektettek a hitelességére. Mindent, a legapróbb részletekig – mint amilyen egy elhaladó teherautó rendszáma – a hozzáférhető dokumentumok alapján alakítottak ki. Hosszas levéltári kutatás és rengeteg fotó és filmfelvétel áttanulmányozása kellett mindehhez. A film rendkívüli módon összetett hangkulisszáját készítő Zányi Tamás megemlítette, hogy míg képi dokumentáció hozzáférhető a koncentrációs táborról, addig hangfelvételek szinte egyáltalán nem maradtak fenn. Éppen ezért a hangsáv kiépítésében semmilyen fogódzót nem kaptak a film zeneszerzőjével, Melis Lászlóval. Zányit a Saul zörejezéséért Cannes-ban Vulcan-díjjal jutalmazták, valamint öt további díjra jelölték.

Fotó: Varga Krisztina, socfest.hu

Erdély Mátyás elismerései is előtérbe kerültek a sajtótájékoztatón. Az operatőr a Camerimage díját érzi a legnagyobb megtiszteltetésnek, ez ugyanis a világ legfontosabb operatőri fesztiválja. A Bronz Békán kívül lehet, hogy hamarosan újabb elismerést is a magáénak tudhat, ugyanis az Amerikai Operatőrök Társasága is díjra jelölte.

Sipos Gábor producer elmondta, hogy egy idő után már számukra is nehéz volt követni a díjakat, amiket a Saul fia kapott. A február 28-i Oscar Gáláig hátralévő időben további nominálások és átadók zajlanak, gyakorlatilag háromnaponta lesz egy új bejelentés további díjakról. A legjobban ezek közül az Amerikai Rendezők Céhe és az Amerikai Operatőrök Társasága díjait várják.

Nemes Jeles László számára a Saul sikere azt bizonyítja, hogy – a hagyományos vélekedéssel szemben – egy elsőfilm is tud sikeres lenni. Meglehetősen rokonszenvesen fogalmazott: „Nem vagyunk zsenik, csak sokat dolgoztunk. És nagyon szerettünk együtt dolgozni.” Ehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy érezhető a stáb tagjain az összetartás. Az egymás szakértelmében való bizonyosság és a kölcsönös tisztelet minden egyes megszólalásukban ott van, ez rendkívül megnyerő. Készülő új filmjéről, az első világháború előtt játszódó Naplementéről is csak annyit árult el a rendező, hogy mindenképpen ugyanezzel a stábbal szeretné elkészíteni.

A fotókért külön köszönet a Mozinetnek és a socfest.hu-nak!