bezár
 

irodalom

2015. 12. 18.
Négyen vehették át a Magyar Nyelvőr Díjakat
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Keszler Borbála, Csernicskó István, Siptár Péter nyelvészek, valamint Balogh Sándor, a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központok alapító elnöke vehette át idén a magyar nyelv ápolásáért járó Magyar Nyelvőr Díjat pénteken a Parlamentben.

 A Magyar Nyelvőr Alapítvány második alkalommal adta át az elismeréseket azoknak, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért határon innen és túl - idézte fel Spang Gyula, a díjazottakról döntő kuratórium elnöke.
    

prae.hu

Hangsúlyozta: a Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr folyóirat szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határokon innen és túl egyaránt.
    

"Ha nem lennének azok, akik őrködnek a magyar nyelven, nem tudnánk megtenni a közjogi lépéseket sem a magyar nyelv összefogása és érvényesítése érdekében. Ezt az alapot értékelni, díjazni kell" - mondta el az ünnepségen Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
    

Keszler Borbála személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. Kutatási területe az orvosi szaknyelv, a mondatfonetika. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar íráskultúrát meghatározó, utóbbi három évtizedben megjelent helyesírási szótárak megszületésében. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnökeként vezetésével készült a 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása. A Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak 1993 óta főszerkesztője és több mint fél évszázada oktat, ebből 50 éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén.
    

Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense, kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Szakmai megbízatásai, köztük az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottsága, valamint a Genius Tudományos Tehetséggondozó Tanácsmunkájában való részvétel, a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat és Egyesületben végzett munka, az Anyanyelv-pedagógia, az Acta Academiae Beregsasiensis, a Regio - Kisebbségtudományi Szemle és más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában folytatott tevékenység, a nemzetközi és hazai projektekben, illetve konferenciákon való részvétel mind arról tanúskodik, hogy munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal - hangzott el a méltatásban.
    

Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határokon túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. Az úgynevezett magyar napok szervezésével olyan helyeken is bemutatta Magyarország kincseit, a magyar nyelvet, a magyar nemzeti értékeket, ahol korábban nem, vagy alig hallottak az országról. A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határokon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában.
    

Siptár Péter a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész, ezt bizonyítják a Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban tartott konferencia-előadásai, valamint igazolja legfontosabbnak tartott publikációja, amely The Phonology of Hungarian címmel társszerzőségben már két alkalommal is megjelent az Oxford University Press gondozásában. Eddig mintegy negyven tudományos kötet kiadásában vett részt szerkesztőként vagy fordítóként. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica, a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv.
    

Az elismeréssel egy aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló díjat, valamint 300 ezer forintot is átvehettek a díjazottak.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Falcsik Mari My Rocks – 21 történet – 21 angolszász rockdal című kötetének bemutatójáról

Más művészeti ágakról

Dan Schoenbrun: Ragyogj TV, ragyogj!
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
A filmek rejtett történetei a BIFF-en


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés