A tárlat átfogó képet ad a debreceni teátrum történetéről, a kiállítás rendezői a kezdetektől egészen napjainkig válogattak a fellelhető plakátok közül - mondta el a színház sajtóreferense az MTI-nek.
    

Vajland Judit tájékoztatása szerint a kiállítás címe sem véletlen: a színjátszás cívisvárosi kezdetekor ugyanis egyáltalán nem volt megszokott, hogy az időjárás viszontagságaitól óvó, fűtött térben lehet színházat nézni, ezért ezt az újdonságot célszerű volt a plakátokon is jelölni.
    

A címadó idézet - A színház fűtve leend - a kiállításon is látható Ernani-plakátról származik. A bemutatott alkotások között látható egy 1862-ből származót plakát, amely még az ideiglenes játszóhelyek, a magtár, a szín, a fogadó, illetve a deszkaszínház emlékét őrzi, és szemügyre vehető a kőszínház második előadására készült plakát is, amely szerint - csakúgy mint az előző napi megnyitón - október 8-án is "Jókainé asszony" szavalta el Jókai Mór erre az eseményre írt Prológját - ismertette a részleteket a sajtóreferens.
    

Hozzátette: a kiállított színházi plakátok igazi korrajznak tekinthetők. A nézelődő nyelvtörténeti érdekességeket fedezhet fel a feliratokon, s az is beszédes, hogy melyik korban milyen tartalmakat tartottak fontosnak a készítők.
    

Az első időkben csak feliratokat látni, később geometriai alakzatok is felbukkannak, hogy idővel a fotóművészet és a számítógépes grafikai megoldások is megmutathassák magukat. Érdekes azt is szemügyre venni, hogy milyen típusú információk jelennek meg a plakátokon - amelyeket kezdetben naponta készítettek -, így mindig az aktuális dátum került rá. Ma már furcsának tűnhet, hogy régen a színpad gépezeteinek, díszleteinek a készítőjét és a karmestert jelölték, a rendezőt viszont nem tartották említésre méltónak; vagy hogy jó ideig az alkotóknak csak a vezetékneve volt olvasható, a keresztnevek csak később váltak fontossá - magyarázta Vajland Judit.
    

A debreceni színház 1915-ben vette fel a Csokonai nevet, az ezt megelőző névváltozatok, bélyegző-, illetve címervariációk igen változatosak.
    

A körülbelül 150 - csak részben eredeti - plakátot felvonultató tárlaton természetesen a régi idők nagy nevei - Darvas Lili, Jászai Mari, Latinovits Zoltán - is feltűnnek, ám a készítő grafikusokról sem ildomos megfeledkezni. A galériában mások mellett Józsa János, Móré Mihály, Bozó Gyula, Kónya Ábel, Ondraschek Péter, Árokszállási Ronald műveit láthatják az érdeklődők a debreceni Batthyány utcai b24 Galériában.