A kutatók az 1881-ben Málagában született világhírű festő tanulóéveiből származó, 1895 és 1990 közötti munkákat tanulmányozták. A család ezeket az éveket La Corunában és Barcelonában töltötte, ahol Pablo Ruiz Picasso édesapja, a szintén festő José Ruiz y Blasco művészeti iskolákban tanított.
    

A ráfestésekkel elfedett képeken sokkal erősebben érezhető az apa művészetének hatása, mint azt a szakértők korábban gondolták - állapította meg a kutatás, amelynek eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra.
    

A Férfi boinával (baszk sapka) című alkotás alatt, amelyet Picasso 14 évesen festett, a műszerek két galamb sziluettjét mutatták ki. A galamb Picasso apja festészetének egyik fő motívuma, a galamb ábrázolása egyfajta apai örökségnek tekinthető Picasso művészetében - vélték a szakértők. Azt egyelőre nem tudják, hogy a most előbukkant eredeti képet melyikük festette.
    

Az Önarckép parókával című alkotást vizsgálva egy kalapos férfit ábrázoló kép bukkant elő. A feltételezések szerint ez is lehet önarckép, de nem kizárt, hogy Picasso barátja, Pompeu Gener látható rajta, akiről fennmaradt egy hasonló kalapos festmény ebből az időszakból.
    

A korabeli Barcelonát ábrázoló városkép töredéke tűnt elő a Josep Cardona i Furró portréja című kép vizsgálatakor, míg a Férfi El Greco stílusában című alkotás egy háttal álló férfit ábrázoló akadémiai tanulmányt fed.
    

A Carles Casagemas portréja című festmény okozta a legtöbb fejtörést a kutatóknak, ugyanis az alatta levő képet Picasso lefestette egy ólomfehérnek nevezett, ólomkarbonát-tartalmú festékkel, amelyen nem hatolnak át a műszerek sugarai. Ám a kép egy részén lepattogzott a fehér réteg, a szakértők pedig ezt a kis részt tanulmányozva úgy vélik, tájképet rejt a festmény.
    

José F. García, az analitikai kémiai tanszék kutatója szerint a másfél évig tartó vizsgálatok további információkat nyújtanak a korszakról, a művészről, munkái kulturális és földrajzi összefüggéseiről.