A tárcavezető a Kárpát-medencei Felsőoktatási Kerekasztal alakuló ülésén elmondta: a program egy hallgatói és egy oktatói mobilitási részből áll. Előbbire 234 millió, utóbbira 140 millió forint áll rendelkezésre a következő tanévben - közölte.
    

Kifejtette: a hallgatói alprogram szerződéseit január 1-jétől kötik meg, az ösztöndíjprogram finanszírozásához szükséges forrásokat kihelyezik az adott felsőoktatási intézményhez, kezelési költség nélkül. A juttatás összege intézményenként változó lesz, a kínálattól függően.
    

Balog Zoltán közölte, az egyetemek, főiskolák teljes mértékben autonóm módon dönthetnek arról, hogyan hirdetik meg a jelentkezést, illetve hogyan teszik vonzóvá az adott képzést. Az együttműködést szeretnék lehetővé tenni a külhoni régiók között is - jelezte.
    

Az oktatói mobilitási alprogramról elmondta: ha a külhoni intézményeknek Magyarországról oktatóra van szükségük bármilyen képzéshez, akkor ezt úgy meg lehet oldani vendégprofesszorként, hogy az itthoni státusz is megmaradjon. A tervek szerint februártól 25-30 ember kiküldetése várható, a létszám az igényeknek megfelelően bővülhet is. Rövid távon ötven, hosszú távon akár négyszáz szolgálati lakás megvásárlását is tervezik - ismertette a miniszter.
    

Balog Zoltán azt mondta: kulcskérdés a magyar nyelvű értelmiség megtartása, az utánpótlás biztosítása, az anyanyelvi kultúra ápolása és fenntartása. Az Erasmus-programra utalva hozzátette: olyan rendszert szeretnének létrehozni, amelyben a hallgatói mobilitás magyar-magyar viszonylatban is lehetséges, hasonlóan az uniós hallgatói mobilitáshoz. Jelezte: támogatják a hiánypótló képzéseket is.
    

Kitért arra is, hogy gyakorlatilag megvalósult az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér. Bárhol is folyjon magyar nyelvű felsőoktatási képzés, arra egységesen tekintenek - közölte a miniszter, hozzátéve: ehhez igazították a törvényi szabályozást is.
    

Tájékoztatása szerint jelenleg 12 magyar felsőoktatási intézmény 15 alap- és 6 mesterképzést működtet a Kárpát-medencében, csaknem 1200 hallgatóval. Emellett 20, a szomszédos államok jogrendszere szerint működő intézményben mintegy 300 alap-, osztatlan, mesteri és doktori képzésben több mint 16 ezer hallgató folytat magyar nyelvű tanulmányokat.
    

Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem rektora azt mondta, az összes külhoni magyar felsőoktatási intézmény örömmel veszi a programot. Kiemelte: hosszú évek óta, a kéréseiket meghallgatva a kormány komolyan veszi az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térség kiépítését.
    

Kitért arra is, ő maga hét éve küzd azért, hogy a szlovák felsőoktatási rendszerben a képzéseiket tudják akkreditáltatni. Náluk nagyon nehéz jó szakembereket találni az akkreditált szakokra, s 110 oktatójukból 36 magyarországi habilitált professzor - mondta.