bezár
 

színház

2015. 11. 18.
ELTE: Yeats 150
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szimpóziumot tartanak a 19-20. század fordulójának színházi reformjavaslatairól az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) pénteken a Yeats 150 rendezvénysorozat részeként - mondta el az MTI-nek Remport Eglantina, a rendezvény szervezője.

Az ELTE Angol-Amerikai Intézetének adjunktusa hozzátette: a színház és színjáték megújításához a korban William Butler Yeats ír költő, drámaíró mellett hozzájárult Hevesi Sándor, Anton Csehov, Edward Gordon Craig és Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij is.
    

Szkéné színház

Az öt színházi szakember ismerte egymás teoretikus és színházi rendezői munkásságát, így az angol nyelvű konferencia az elképzeléseik közti kapcsolódási pontokat vizsgálja - emelte ki Remport Eglantina, hozzáfűzve, hogy a szimpóziumon előad Anthony Roche, a University College Dublin neves drámaprofesszora, aki egyben bemutatja új könyvét is, amely az ír dráma 1899 és 1939 közötti megújulásáról szól.
    

Az ír kutató nemrég meghívott vendége volt az ír nemzeti rádió Yeatsre emlékező műsorának is, együtt Michael McAteerrel, a Budapesti Ír Intézet (Budapest Centre for Irish Studies) igazgatójával, akitől szintén előadást hallhatnak az érdeklődők Maurice Maeterlinck és Yeats szimbolista színházáról. Emellett beszélni fog Pikli Natália, Remport Eglantina és Reuss Gabriella is.
   
A William Butler Yeats születésének 150. évfordulójára emlékező programsorozat Írországból indult, az ebbe bekapcsolódó The Reform of the Theatre című pénteki egynapos konferencia a magyarországi ír nagykövetség támogatásával valósul meg. A rendezvény szervezésben szerepet vállalt az ELTE mellett a Budapesti Ír Intézet és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, az eseményen részt vesz Pat Kelly, Írország nagykövete is.
    

William Butler Yeats (1865-1939) Nobel-díjas ír költő, drámaíró, elbeszélő, a 20. századi irodalom jeles alakja. Az ír nemzeti színházi és irodalmi újjáéledés, a kelta reneszánsz egyik vezéregyénisége volt. 1922-ben az Ír Szabad Állam egyik első szenátorává választották. Ő alapította Dublinban az Ír Irodalmi Színházat, a későbbi Abbey Theatre-t, amelyet haláláig igazgatott is. Irodalmi munkásságát gael mesék fordításával és az ír folklór feldolgozásával kezdte. Verseskötetei - az Osszián bolyongásai, a Költemények, a Szél a nádasok között és az Utolsó költemények - nagy visszhangot keltettek, különösen ismert Katalin grófnő című verses drámája és A második eljövetel című verse.
    

Shakespeare után ő volt az angol verses dráma megújítója. Írt meseszerű elbeszéléseket és kritikai esszéket is. Életművének óriási hatása volt, messze túlterjedt Írország határain. A Nobel-díjat 1923-ban kapta "magasrendű művészi formában megnyilatkozó költészetéért, amelyet egy egész nép szelleme inspirált".

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

[ESCAPE] – A Donkihóte-projekt az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciójában
Somorjai Réka: BOJZ című drámája a Szkéné Színházban
Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról
színház

A Vígszínház Ármány és szerelem bemutatójáról

Más művészeti ágakról

Renaud-Delage: Gru 4
Bemutatták Sárkány Tímea első, Boszorkányok nyara című verseskötetét
Kritika Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről
art&design

Isabela Muñoz Omega című kiállítása a Mai Manó Házban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés