irodalom
2009. 02. 10.
Székely pajzánságok
A szegény ember bőrpuskája - székely pajzánságok és történetek egy új kötetben
A szegény ember bőrpuskája - székely pajzánságok és cifra történetek címmel meséket, tréfás és pikáns anekdotákat csokorba gyűjtő, CD-melléklettel ellátott könyvet jelentetett meg a Rézbong Kiadó.
A kötetben és a mellékelt adathordozón az olvasó 16 bukovinai székely mesét és anekdotát talál, amelyekhez P. Szathmáry István készített illusztrációkat. A mesék a könyv mellékleteként CD-n is hallhatók, a korongon közreműködik a Hatvan Banda népzenekar.
Mint azt Bércessy Gergely a kiadó képviseletében az MTI-nek elmondta, a mesék, tréfás történetek Sebestyén István sok éves gyűjtéséből valók, s azokat nem kizárólag felnőtteknek szánják. A bukovinai székely népi szóhasználat egyáltalán nem durva, ezeket a történeteket már nagyobb gyermekek is megérthetik.
A kiadvány Sebestyén István harmadik önálló megjelenése, korábban több kötetben közreműködőként szerepelt. Sebestyén István bukovinai székely szülők tizedik gyermekeként született Andrásfalván, iskoláit a 60-as 70-es években végezte, a Tolna megyei Kakasdon. A székely tréfákat, ősi népdalokat a családi tűzhely melegénél tanulta szüleitől, akik a helyi hagyományőrző egyesület alapító tagjai voltak. Sebestyén István mesemondóként tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.
Tari Lujza népzene-kutató azt írja róla: "sokan vannak ma, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre kevesebben vannak, akik gyermekkortól természetes formában, a legnemesebb anyanyelvként sajátították el a népdalokat, és azok sajátos kifejezésmódját. Sebestyén István e kevesek közül való".
Mint azt Bércessy Gergely a kiadó képviseletében az MTI-nek elmondta, a mesék, tréfás történetek Sebestyén István sok éves gyűjtéséből valók, s azokat nem kizárólag felnőtteknek szánják. A bukovinai székely népi szóhasználat egyáltalán nem durva, ezeket a történeteket már nagyobb gyermekek is megérthetik.
A kiadvány Sebestyén István harmadik önálló megjelenése, korábban több kötetben közreműködőként szerepelt. Sebestyén István bukovinai székely szülők tizedik gyermekeként született Andrásfalván, iskoláit a 60-as 70-es években végezte, a Tolna megyei Kakasdon. A székely tréfákat, ősi népdalokat a családi tűzhely melegénél tanulta szüleitől, akik a helyi hagyományőrző egyesület alapító tagjai voltak. Sebestyén István mesemondóként tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.
Tari Lujza népzene-kutató azt írja róla: "sokan vannak ma, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre kevesebben vannak, akik gyermekkortól természetes formában, a legnemesebb anyanyelvként sajátították el a népdalokat, és azok sajátos kifejezésmódját. Sebestyén István e kevesek közül való".
További írások a rovatból
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról