"A Verzió akar lenni az, aki felemeli a szavát az erőszak ellen, aki megmutatja a „pislákoló igazságot”, aki meglátja az emberi méltóságot egy poros filmtekercsen, egy betiltott dalban, egy csendes beszélgetésben vagy menekültek szerelmi történetében. A november 13-án történt párizsi tragédia után talán még fontosabb a cél, hogy tegyünk egy békés világért, hogy óvjuk alapvető értékeinket, a minden embert megillető jogokat. Úgy érezzük, soha nem volt még ilyen fontos kiállni magunkért, egymásért. Soha nem volt még ilyen fontos tudatosítani magunkban azt, hogy ne ítélkezzünk, és hogy ne féljünk" – írják közleményükben a szervezők.

Kijev-Moszkva 2.

Péterfy Gergely író – még a párizsi tragédia előtt – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a 12. Verziót: "A legizgalmasabb dolog számomra azt figyelni, hogyan változik a tekintet, amellyel a világra nézünk, s hogy épp miben vélünk titkot, rejtett értelmet, kibeszélendő és világ elé tárandó igazságot megpillantani. Ez árulja el legnyilvánvalóbban, merre lakozik bennünk a félelem.”

A vasárnap véget érő 12. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál 39 ország 55 filmjét mutatta be 5 nap alatt a Toldi, a Művész, a Cirko-Gejzír és a Kino mozikban.

A fesztivál 1000 dolláros ZOOM IN Diákfilm-verseny díját a zsűri döntése alapján a Szembenézés című film (rendező: Haragonics Sára) kapta. Egy film a múló időről és a szeretett személy elvesztéséről. A zsűrit lenyűgözte a bátorság, amellyel a rendező egy nagyon személyes családi történetet felelevenítve néz szembe a kétség és a bűntudat kérdéseivel.

A Zoom In Diákfilm-verseny zsűrije dicséretben részesíti a Kijev-Moszkva 2. című filmet (rendező: Elena Khoreva) a szereplőkkel kialakított bensőséges viszonyért, melynek köszönhetően a néző bepillantást nyer két város lakóinak életébe.

Totó és nővérei

A Diák zsűri a Legjobb emberi jogi dokumentumfilm 100 ezer forintos díját Alexandre Nanău Totó és nővérei című filmje kapta. (Kritikánk a filmről itt olvasható.) Totó és nővérei három roma gyermek zűrzavaros, nehéz életkörülményeit és élethelyzeteit mutatja be. A film követi küzdelmes és néha felemelő pillanatokat rejtő hétköznapjaikat. A kamera intim jelenléte komplex helyzetekben mutatja meg főszereplőit, amit a gyermekek által felvett anyag még személyesebbé tesz – mindez átfogó és érzelmes keretet ad a történetnek.

A 100 ezer forintos Közönségdíjat a nézők szavazati alapján Ayat Najafi filmje, a Dalok senkiföldjéről kapta. Izgalmas politikai thriller, melyben egy különleges zenés utazást tehetnek a nézők iráni és francia énekesnőkkel Teherántól Párizsig.

Dalok senkiföldjéről

A 12. Verzió idén is igyekezett színes és gazdag programot kínálni a több ezer érdeklődőnek. A fesztivál programja idén is több szekcióból állt. A Nemzetközi Panorámába a frissen készült dokumentumfilmek legjava lett beválogatva, a Magyar Panoráma az égető társadalmi problémákat boncolgató legújabb magyar dokumentumfilm-termésből mutatott meg néhányat. A Mozgásban: a menekültválság képei címen futó szekció filmjei a menekültügy és a migráció bonyodalmait vizsgálta. A megfigyelés dokumentumai szekcióban – a Moving Walls 22 / Watching You, Watching Me című kiállítással összefüggésben olyan filmeket láthattak a nézők, amelyek az adatgyűjtés és a magánszféra közti, a digitális évszázadban kialakult újfajta kapcsolatra reflektálnak. A Fesztivál keresztutak szekció ezúttal a Nürnbergi Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivállal közös programként mutatkozott be. Idén is sikeres volt a Diákverzió, melynek keretében nyolc izgalmas, emberi jogi témájú dokumentumfilmmel találkozhattak a diákok. A fesztivál programját idén is gazdagította a Verzio DocLab, amelyben a résztvevők szakmai segítséggel hét projektet dolgoztak ki. Ezeket a rövidfilmeket a közönségnek is levetítették.

A nyitófilm

Péterfy Gergely író szavaival zárták közleményükben az idei ötnapos fesztivált, mellyel egy időben óriási veszteség érte Európát és a világot: „Azt kívánom, hogy ezek a filmek segítsenek abban, hogy jobban megismerjük önmagunkat, hiszen a valóságban csak azt tudjuk megpillantani, amit már eleve tudtunk. Minden elbeszélt történet, minden feltárt igazság csak annyit mutat meg, amennyit önmagunkból ismerünk. És ez a megismerés az emberi létezés legizgalmasabb kalandja.”