A csaknem 800 oldalas regényt, amelynek eredeti címe Gravity's Rainbow, Széky János több mint három éven át fordította.
"A Súlyszivárvány az amerikai posztmodern regény egyik legjellegzetesebb darabja, sőt, sokan az irányzat csúcsának tekintik" - hangsúlyozta a fordító.

A főhős egy bizarr, XX. századi messiás, akiből furcsa módon erekciót vált ki a V2 német rakéta érkezése, de ami még furcsább, nem a becsapódása idején, hanem napokkal előtte. Miközben ő maga is szeretné megfejteni a rejtélyt, mindenféle meggondolásból egyszerre kergetik amerikai, szovjet és angol katonai és tudományos szervezetek, kémszolgálatok a háborútól letarolt Németországon át.

"Nyelvi és kulturális szempontból egyaránt nehéz műről van szó. Nyelvezete rendkívül összetett és gazdag, óriási mennyiségű amerikai szubkulturális és európai műveltségi utalás van benne, de nemcsak a szépirodalomban megszokott történelmi és irodalmi, hanem műszaki, természettudományos, matematikai ismeretanyag is. Az egész mégis szuggesztív egységet alkot" - fogalmazott Széky János.

Mint kiemelte, a szerző nemcsak "mindent tud", de igen komoly tabukat is áthágott. A Súlyszivárvány némelyik részletét a világirodalom legszebb, másokat a leggusztustalanabb lapjai közé sorolják, megint mások a legmulatságosabbak közé tartoznak.

Sárközy Bence, a kötet szerkesztője ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy Pynchon regényfolyamát nem egyszerű befogadni, de a szerzőnek remek a humora, és a tudományos információkat könnyedén ágyazza be saját történeteibe. A Súlyszivárvány, amely nem mellesleg egy komolyabb kötetnyi verset is tartalmaz (jórészt Pynchon saját költeményeit), egyetemi tananyag.

A szerkesztő kiemelte, hogy a regényben érezhető a beat-irodalom hatása: a Súlyszivárvány a kábítószer által erősen befolyásolt értelmiségi hangulatban keletkezett, az elbeszélés módja meglehetősen hallucinatorikus. A második világháborúban használt különféle tudatmódosítók szervesen a történet részévé válnak, és ami a háború melléktermékeként keletezik, beépül a társadalomba. Sárközy Bence az MTI-nek elmondta: a Magvetőnél hat évvel ezelőtt felmérték, hogy a magyarországi könyvpiacon közel sem átfogó a felhozatal az amerikai irodalom műveiből, hiszen Philip Roth kivételével kimaradt szinte a teljes posztmodern kínálat, illetve csak kisebb terjedelmű műveket és egyes antológiákat adtak ki. Ezért is döntöttek Pynchon könyveinek megjelentetése mellett.

Thomas Pynchon az 1960-as évek elején tűnt fel, már akkor kicsit "földönkívüliként" kezelték, mivel soha nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Széky János kitért arra, hogy regényeit két kategóriába sorolják: vannak a jelenkorban játszódó kaliforniai történetek (erre példa a magyarul már korábban megjelent A 49-es tétel kiáltása) és vannak nagy történelmi vagy áltörténelmi regényei, amilyen a Súlyszivárvány is.
A Súlyszivárvány egy évvel megjelenése után, 1974-ben megkapta a legrangosabb amerikai könyves kitüntetést, a Nemzeti Könyvdíjat. Pulitzer-díjra viszont "csak" felterjesztették, mivel a bizottság megvétózta az elismerést, mondván: a regény "olvashatatlan", "túlírt", "ömlengő", és "obszcén" alkotás. A Súlyszivárvány felkerült a The New York Times bestseller listájára, ami a népszerűség egyértelmű fokmérője.
Széky János megjegyezte: van tekintélyes amerikai irodalomkritikus, aki Don DeLillót, Cormac McCarthy-t, Philip Roth-ot és Thomas Pynchont tekinti a legjobb élő amerikai írónak, megint mások viszont úgy tesznek, mintha Pynchon nem is létezne. Sok író alkotott Pynchon Súlyszivárványának hatása alatt, mások viszont talán éppen a mű hatására döntöttek úgy, hogy ezt a rendkívüli bonyolultságot nem lehet folytatni, ezért a vállalt egyszerűsítés felé fordultak.

"Eredetiben, vagy az Elfriede Jelinek által jegyzett német fordításon keresztül sok magyar író és irodalmár ismeri a Súlyszivárványt, és pontosan tudja, hová sorolható ez a regény" - fogalmazott Sárközy Bence.

Érdekes körülmény, hogy Pynchon szinte minden szövegében akad magyar vonatkozás, bár nem tudni, ennek mi a magyarázata. A Súlyszivárvány mellett ilyen a magyar nyelven már egy ideje olvasható 1966-ban írt műve, A 49-es tétel kiáltása, valamint az Egyesült Államokban legutóbb megjelent regénye, az Against The Day, amelynek több jelenete játszódik a boldog békeidők Magyarországán.

Pynchon kapcsán mindenképpen érdemes kitérni arra a legendára, amely személyét övezi, és ami titokzatosságából fakad: kerüli a nyilvánosságot, nem jelenik meg a díjátadókon, az utolsó ismert fénykép akkor készült róla, amikor 18 évesen bevonult a haditengerészetbe. Esszéket, kritikákat ugyanakkor rendszeresen publikál folyóiratokba, ő írt előszót George Orwell 1984-ének újrakiadásához, és a felesége az ügynöke. Internetes fórumokon mégis kedvelt téma találgatni, egyáltalán létező személyről van-e szó, vagy pedig (ál)neve alatt más publikálja műveit.