építészet
2009. 02. 10.
Kötet a dél-dunántúli tájházakról
Kötetbe foglalta a dél-dunántúli tájházak javát a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága. A nyomdából frissen kikerült, nyolcezer példányban megjelent kiadványban a Baranya, Somogy, Tolna megyék alkotta régió 21 népi építészeti és helytörténeti értékeket őrző kiállítóhelyét gyűjtötték egy csokorba.
- A korhűen berendezett, az egykori falusi életformát, paraszti gazdálkodást bemutató, képekkel gazdagon illusztrált kiadványhoz a múzeum több mint egymillió forintot nyert el Reneszánsz év alkalmából tavaly meghirdetett Tájházak a közösségért elnevezésű pályázaton - számolt be a kötet megjelenését segítő támogatásról Kapitány Orsolya néprajzkutató, a Magyarországi Tájházak Szövetsége Dél-Dunántúli Régiójának vezetője, a kaposvári székhelyű Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságnak munkatársa.
Az általa felügyelt és gondozásában elkészült, csaknem félszáz oldalas kötetben részletes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az adott térségre jellemző építészeti hagyományokat, a mindennapi életet, a gazdálkodás és mesterséget bemutató tájházak történetéről, a gyűjtemény eredetéről, s arról is, hogy a tájház milyen szerepet tölthet be az adott település mai kulturális és gazdasági életében.
A Magyarországi tájházakat régiónként bemutató kötetek sorában az észak-magyarországi után másodikként megjelent kiadványból az abban bemutatott 21 tájház mindegyike 360 példányt kapott, de ennyit adtak át a Magyarországi Tájházak Szövetségének is, amelyeket a különböző országos rendezvényeken mutatnak be.
A tájházak szerepéről szólva Kapitány Orsolya emlékeztetett arra, hogy a Magyarországi Tájházak Szövetsége múlt év őszén Somogy megyében, az ország egyik legismertebb szabadtéri néprajzi gyűjteményének otthont adó Szennán tartotta országos találkozóját, ahol elhangzott: a mintegy háromszáz magyarországi tájházat 2008-ban mintegy háromszázezren látogatták meg, s ennek többszöröse volt azoknak a száma, akik részt vettek a tájházak által szervezett programok valamelyikén.
- Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára akkor úgy nyilatkozott: ez azt mutatja, hogy nagyon jó irányba haladnak a tájházak, a tartalmi szolgáltatást és az infrastruktúrát illetően egyaránt látható a megújulás - idézte fel a néprajzkutató, aki - megerősítve az államtitkár szavait - úgy vélekedett: a dél-dunántúli régió tájházainak kétharmadát bemutató kiadvány is része ennek a folyamatnak.
Kapitány Orsolya hozzátette: azzal, hogy most egy kötetbe gyűjtve ajánlják a többnyire kis lélekszámú, korábban kevéssé látogatott településeken található tájházakat, az utókor számára fennmaradt értékek megőrzésének fontossága mellett arra is szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a tájházak turisztikai vonzerőt is jelenthetnek az adott településnek.
- Ez utóbbinak különös aktualitást ad, hogy 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz - emelte ki a tájház szövetség régiós vezetője, hozzátéve: ez az esemény a baranyai megyeszékhely mellett a régió egészének, így az itteni tájházaknak is lehetőséget ad arra, hogy kapcsolódhassanak a rendezvényekhez.
Kapitány Orsolya annak a reményének adott hangot, hogy jövőre több ilyen, a tájházak által kínált programmal is találkozhatnak majd a régióba érkező vendégek.
Az általa felügyelt és gondozásában elkészült, csaknem félszáz oldalas kötetben részletes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az adott térségre jellemző építészeti hagyományokat, a mindennapi életet, a gazdálkodás és mesterséget bemutató tájházak történetéről, a gyűjtemény eredetéről, s arról is, hogy a tájház milyen szerepet tölthet be az adott település mai kulturális és gazdasági életében.
A Magyarországi tájházakat régiónként bemutató kötetek sorában az észak-magyarországi után másodikként megjelent kiadványból az abban bemutatott 21 tájház mindegyike 360 példányt kapott, de ennyit adtak át a Magyarországi Tájházak Szövetségének is, amelyeket a különböző országos rendezvényeken mutatnak be.
A tájházak szerepéről szólva Kapitány Orsolya emlékeztetett arra, hogy a Magyarországi Tájházak Szövetsége múlt év őszén Somogy megyében, az ország egyik legismertebb szabadtéri néprajzi gyűjteményének otthont adó Szennán tartotta országos találkozóját, ahol elhangzott: a mintegy háromszáz magyarországi tájházat 2008-ban mintegy háromszázezren látogatták meg, s ennek többszöröse volt azoknak a száma, akik részt vettek a tájházak által szervezett programok valamelyikén.
- Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára akkor úgy nyilatkozott: ez azt mutatja, hogy nagyon jó irányba haladnak a tájházak, a tartalmi szolgáltatást és az infrastruktúrát illetően egyaránt látható a megújulás - idézte fel a néprajzkutató, aki - megerősítve az államtitkár szavait - úgy vélekedett: a dél-dunántúli régió tájházainak kétharmadát bemutató kiadvány is része ennek a folyamatnak.
Kapitány Orsolya hozzátette: azzal, hogy most egy kötetbe gyűjtve ajánlják a többnyire kis lélekszámú, korábban kevéssé látogatott településeken található tájházakat, az utókor számára fennmaradt értékek megőrzésének fontossága mellett arra is szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a tájházak turisztikai vonzerőt is jelenthetnek az adott településnek.
- Ez utóbbinak különös aktualitást ad, hogy 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz - emelte ki a tájház szövetség régiós vezetője, hozzátéve: ez az esemény a baranyai megyeszékhely mellett a régió egészének, így az itteni tájházaknak is lehetőséget ad arra, hogy kapcsolódhassanak a rendezvényekhez.
Kapitány Orsolya annak a reményének adott hangot, hogy jövőre több ilyen, a tájházak által kínált programmal is találkozhatnak majd a régióba érkező vendégek.
További írások a rovatból
Pesti Attilával az okosotthonok kérdéseit jártuk körbe
Beszámoló a 18. Velencei Építészeti Biennáléról
A végeredmény nem feltétlenül építészeti, hanem társadalmi kérdés is