Arnóti Edit tájékoztatása szerint a különleges esemény előkészületei titokban zajlottak, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felhívására több fiatalember is jelentkezett, hogy a régi hagyományokat felelevenítve kérhesse meg párja kezét. A két leggyorsabb jelentkező nyerte el a lehetőséget, hogy szombaton igazi "falusi" lánykéréssel lepje meg választottját.
    

A ceremóniában részt vesz a Lajta néptáncegyüttes, amely nemcsak "jó beszélőkéjű keresztapát" biztosít, de a jegyajándék elkészítésében is segít.
    

A sajtóreferens felidézte, hogy Márton-nap kisfarsang idejére esik, ami Mihály-naptól Katalin-napig (szeptember 29-től november 25-ig) tart. A kisfarsang a karácsonyt megelőző mulatozás ideje volt, amikor a gazdasági év lezárulását ünnepelték, és minden a vidámságról, a mulatozásról, a szerelembe esésről, a lakodalmakról szólt. A legények ekkor kérték meg a lányok kezét, így még az ősz folyamán megtarthatták a menyegzőt. Azoknak a lányoknak, akik nem keltek el ősszel, már csak tél végén, nagyfarsang idején volt esélyük vőlegényt találni.
    

Arnóti Edit emlékeztetett arra, hogy a szentendrei Skanzen az elsők közt elevenítette fel a katolikus egyház egyik legnépszerűbb szentjéhez kapcsolódó hagyományokat, Szent Márton újborfesztiváljuk és libatoros rendezvényük idén már 13 éves.
    

A Márton-nap a gazdasági esztendő lezárulásával függött össze, és mivel ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát, lakomákat rendeztek, hogy a következő évben bőven ehessenek, ihassanak. "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. Ez az újbor fogyasztásának ideje is, hiszen novemberre fejeződik be a must borrá alakulása, ezért a gazdák november 11-én verték csapra az új hordókat, és ekkor került az asztalra - épp a libasült mellé - az úgynevezett libás vagy Márton-bor.
    

A sajtóreferens kiemelte: az elmaradhatatlan ínycsiklandó libaétkeken, zamatos újborokon és őszi csemegéken túl izgalmas színpadi programok, hagyományidéző foglalatosságok, mesetúrák és kézműves szöszmötölések várják a látogatókat.