Habis László azt mondta: Eger iskolaváros, ismertsége pedig elsősorban az 1552-es dicsőséges várvédelemmel függ össze. Ezért kezdeményezték, hogy a város fiataljai, diákjai a jövőnek üzenve írják le az ostrommal kapcsolatos gondolataikat.
    

Ezeket az írásokat a Dobó-bástya előtti területen egy időkapszulába rejtve helyezték el. Az időkapszula az Egri Vár Napja keretében szombaton felavatandó, az egri vár nemzeti emlékhely státuszát jelölő sztélé talapzatába került.
    

Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója felidézte: az Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította nemzeti emlékhellyé az egri várat, lezárva azt a folyamatot, amely Tinódi Lantos Sebestyénnel kezdődött, majd Gárdonyi Gézával folytatódott, és a 20. században teljesedett ki. Ez a mementó jelzi, hogy a magyarság egyik legfontosabb történelmi emlékhelyének tartja az egri várat - tette hozzá.
    

Az igazgató arról is beszélt, hogy az Egri Vár Napját az ostrom 450. évfordulója, 2002 óta szervezik meg: 1552. október 17-én kezdték meg ugyanis a török seregek elvonulásukat a vár falai alól.
    

Rámutatott: a vár megvédése hatalmas jelentőséggel bírt akkoriban, hiszen a magyarság összefogásának jelképe lett. Mátyás király óta ez volt az első nagy győzelem az oszmán seregek felett, amelyet önerőből tudott kivívni a magyarság.
    

Az Egri Vár Napja szombaton fél tízkor, a történelmi belvároson át vezető felvonulással veszi kezdetét. Tíz órakor az Ágyúdombon ünnepélyes zászlófelvonás nyitja meg a programok sorát, majd 11 órakor nemzeti emlékhellyé avatják a várat.
    

Az elsősorban a családoknak, illetve gyerekeknek szóló játékos-nevelő programok között lesz solymász- és fegyverbemutató, vitézi próba, táncház, fellép a Lajtha László Néptáncegyüttes és az Obsitos zenekar is. A vármúzeum kiállításait interaktív módon mutatják be a muzeológusok, emellett a korabeli mesterségek fogásait is elleshetik az érdeklődők.