"Nem voltam benne biztos, de sejtettem, hogy Szvetlana Alekszijevics kapja az idén az irodalmi Nobel-díjat" - árulta el M. Nagy Miklós.
    

Felidézte, hogy az Európa 1999-ben jelentette meg az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban című művét, akkor már egy kötete, A háború nem asszonyi dolog olvasható volt magyarul a Zrínyi Kiadó jóvoltából. "Már akkor lenyűgözött Szvetlana Alekszijevics, azóta pedig olvasom a könyveit, például a Csernobilról (Csernobili ima) szólót, ezt terveink szerint hamarosan megjelentetjük" - fogalmazott M. Nagy Miklós.
    

Kiemelte: novemberben jelenik meg a kiadónál a fehérorosz szerző talán legerősebb és legújabb műve, az Elhordott múltjaink, amely azt kutatja, hogy milyen pozitív vagy negatív ösztönöket épített az emberben a kommunizmus, a szabadság elementáris hiánya. A kötethez - éppúgy mint korábbi műveihez - interjúk százait készítette - hangsúlyozta a kiadó vezetője.
    

M. Nagy Miklós kiemelte: Alekszijevics műfajteremtő író, noha a világirodalomban nem ismeretlen a dokumentarizmus, elég csak például Capote vagy Norman Mailer "factionjeire" gondolni. A Nobel-díj várományosa azonban senkihez sem hasonlítható módon interjúk sokaságát, olykor ezreit készíti el egy-egy művéhez, azokból választja ki a korra legjellemzőbbeket, létrehozva ezzel a "polifonikus regényvallomás" műfaját - mutatott rá, hozzátéve, hogy az interjúk a kötetekben "összeszikráznak", miután Alekszijevics szépírói módszerekkel "igazi történetekké" formálja őket.
    

"Mindig nagyon ügyel arra, hogy megőrizze a dokumentarista jelleget" - magyarázta M. Nagy Miklós, aki szerint az írónő hangsúlyosan kerüli a tendenciózusságot, ragaszkodik az elmondottak hitelességéhez. Azt akarja megmutatni, hogy az egyszerű emberek hogyan élték meg az eddig ötkötetes ciklusában feldolgozott évtizedeket - tette hozzá. A ciklus jelenleg a második világháborúval kezdődik és a kommunizmus bukása utánig ível.
    

Szólt arról is, hogy Szvetlana Alekszijevics éveken át külföldön élt, néhány éve költözött haza, ahol - éppúgy, mint a putyini Oroszországban - ellenzékinek számít. "Kissé leegyszerűsítve lehet őt belarusz írónak nevezni, hiszen félig ukrán származású, az orosz kultúrán nevelkedett, így a posztszovjet térség írójának számít" - magyarázta. Hozzátette: diktatórikus hazájában műveit nem adják ki, de tudomása szerint olvasóit azért nem éri retorzió.
    

M. Nagy Miklós kiemelte, hogy a kiadónak hatalmas büszkeség és öröm, hogy Vargas Llosa 2010-es irodalmi Nobel-díja után újra egyik szerzőjét tüntette ki a Svéd Akadémia. "Ilyenkor az ember azt érzi, hogy ezekért a nagy pillanatokért érdemes ezt a munkát csinálni" - mondta.
    

Arra kérdésre, hogy meghívják-e az írónőt könyvének, az Elhordott múltjaink novemberi bemutatójára, azt felelte, hogy a meghívást természetesen elküldik, de tisztában vannak azzal, hogy egy friss Nobel-díjas ilyenkor számtalan felkérést kap.