A koncertkörúton a billentyűs Rainer Brüninghaus és a Portugáliában élő brazil származású Yuri Daniel basszusgitáros játszik Garbarekkel; a német zongoristával már több mint húsz éve zenél együtt, Daniel 2007 óta helyettesíti Eberhard Weber bőgőst az együttesben.
    

A 68 éves szaxofonos, akit a szaksajtó a "hangok poétájának" is nevez, az 1960-as évek elején autodidaktaként kezdte pályáját Dexter Gordon hard bop és John Coltrane cool zenéjének hatására, később George Russel amerikai dzsesszkomponista tett rá mély benyomást.
    

1970-től a müncheni ECM kiadónál harminc önálló lemeze jelent meg, és ugyanennyi felvételt készített a műfaj olyan meghatározó alakjaival, mint a zongorista Keith Jarrett, a bőgős Gary Peacock és Charlie Haden vagy a gitáros John Abercrombie. Lakshmiranayana Shankarral ma is népszerű Songs For Everyone című lemezét 1985-ben rögzítették. Gurtuval készült első lemeze 1990-ben Living Magic címmel jelent meg ugyancsak az ECM-nél. Egyedülálló vállalkozása volt a négytagú, angol Hilliard Ensemble régi zenei énekegyüttessel közös, 1994-es lemeze, az Officium, amelyhez Garbarek kevés reményt fűzött, végül másfél millió példány kelt el belőle, és végigturnézták vele Európát.
    

Az apai ágon lengyel származású előadó játékát éles, tiszta, hosszan kitartott, nagy átéléssel megszólaltatott hangok jellemzik, amelyek betöltik a teret. Kompozícióiban bőven merít a norvég és skandináv folklórból, de sokszor fordult a keleti zenéhez is. Stuart Nicholson, a Jazz.com szerzője azt írta róla: "Zenéje a sarki fényhez közeli természet erőteljes ábrázolása, ami nyugalmat hoz a dzsessz gyakran őrjöngő világában".
    

Garbarek már az 1970-es években szakított a tematikus szólókkal, ami megosztotta a műfaj hagyományos stílusának kedvelőit. Kritikusai közül sokan jelentősebb felvételeit a New Age-hez, vagy a világzenéhez sorolták. A Jazz.comnak adott 2010-es interjújában Garbarek azt mondta: "Amit ma játszok - legyen az bármi -, azért játszom, mert egyszer megtanultam a dzsessz nyelvét. Nem tudnék játszani ezen alapok nélkül".
    

Jan Garbarek 1985-ben lépett fel először magyar színpadon, a Szegedi Ifjúsági Házban. Az 1990-es évektől egyre több helyszínen hallhatta játékát a hazai közönség, a budapesti Szent István Bazilikában a Hilliard Ensemble-lal legutóbb 2014-ben emlékezetes koncerten mutatták be az Officium Novum című albumot.