bezár
 

zene

2015. 09. 28.
A Psalmus Hungaricus Aradon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét is előadja a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) október 6-án Aradon.

Az együttes 16 órakor a Vesztőhelyen Bartók Béla Magyar népdalok vegyeskarra II. tétel című művét adja elő, 19 órakor pedig a Páduai Szent Antal tiszteletére emelt katolikus templomban Kodály műve mellett Liszt-, Bartók-, Csemiczky- és Tavener-darabokat játszik.
    

prae.hu

Az aradi fellépés mellett Kovács Géza, az NFZ főigazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában beszámolt arról, hogy az NFZ október 1-jén és 3-án Richard Strauss két egyfelvonásos operáját, A béke napját és a Daphnét adja elő a Müpában. A volt zeneigazgató, a japán Kobajasi Kenicsiro jövő májusban dirigálja ismét a zenekart - az NFZ 2016-ban turnézni fog a távol-keleti országban.
    

Az együttes zsúfolt teremben, nagy siker mellett kezde meg új évadát a Müpában péntek este. Az együttes Kocsis Zoltán vezényletével Bartók, Stravinsky és Schönberg műveiből játszott.
    

"Stravinsky izgalmas vonósműve mellett Schönberg szinte lejátszhatatlanul nehéz zongoraversenye hangzott el Báll Dávid tolmácsolásában, végül Bartók örökérvényű műve, A kékszakállú herceg vára - mondta Kovács Géza.
    

Kitért arra, hogy a Bartók-jubileumok (szombaton volt halála 70., jövő tavasszal lesz születése 135. évfordulója) apropóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányításával nemrég alakult meg egy Bartók-emlékbizottság, amelynek munkájában a Nemzeti Filharmonikusok is közreműködnek.
    

Mint elhangzott, az 1997 óta létező NFZ jogelődjének számító Székesfővárosi Zenekar 1923-ban, az Állami Hangversenyzenekar pedig 1952-ben alakult. Kovács Géza felidézte, hogy a Székesfővárosi Zenekar kísérte Ferencsik János vezényletével Bartók Béla és Pásztory Ditta kétzongorás koncertjét 1940 októberében, amely a zeneszerző óriás utolsó magyarországi koncertje volt Amerikába távozása előtt.
    

"Ez a zenekar adta az első szimfonikus koncertet 1945 februárjában, amikor Budán még dörögtek az ágyúk, 1956 december 31-én pedig már Állami Hangversenyzenekarként a Zeneakadémián játszotta el Beethoven Eroica szimfóniájának II. tételét, a Gyászzenét, ezzel is emlékezve a forradalom és szabadságharc halottaira" - tette hozzá a főigazgató.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kritika az Orfeo ed Euridice új felvételéről
Világsztárok a Budapest Jazz Clubban: Oz Noy Trio
Nils Frahm: Day

Más művészeti ágakról

Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Kritika Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés