A 40. Magyar Filmszemle tévéfilmes zsűrijének keddi nyilvános értékelése szerint a kategóriában idén színes volt a felhozatal: a zsánerfilmektől a radikális formanyelvi kísérletekig lényegében minden típus képviseltette magát. A Gelencsér Gábor filmesztéta elnökölte zsűri elsősorban a filmnyelv újszerű használatát, valamint a látványában és dramaturgiájában egységes alkotásokat értékelte.

A szakma végre befogadta ezt a műfajt, valamint elismerte, mint önálló filmtípust. Ez azért is fontos és előremutató változás, mert a tévéfilmek helyzete manapság rendkívül bizonytalan, így bemutatásuk egy ilyen rangos eseményen sokat lendíthet a helyzetükön - fogalmazott Gelencsér Gábor annak kapcsán, hogy a szemlén idén először tévéfilmek is versenyezhettek külön kategóriában.
    
A háromtagú zsűri (Gelencsér mellett Bélafalvy Balázs operatőr és Felvidéki Judit rendező) egyetértett abban, hogy Ferenczi Gábor A barátkozás lehetőségei című munkája kiemelkedő alkotás. Bodor Ádám négy novellájából összefűzött film kapcsán a forma és a tartalom egységét, a gyönyörű képi világot és az erőteljes stílust értékelték. "Mély, egyszerű, ugyanakkor bölcs életismeret sugárzik ebből a filmből, ami méltó párja az író oly nehezen visszaadható világának" - hangsúlyozta Gelencsér Gábor.
    
Dobray György Hús vétkek című filmje kapcsán Felvidéki Judit elmondta: egyszerre groteszk, szórakoztató és elgondolkodtató, ugyanakkor a képi világot túl szokványosnak, tradicionálisnak találta. A rendező hozzátette: a kamaradráma erősségét a kiemelkedő színészi alakítások, elsősorban Eszenyi Enikő magával ragadó játéka adják.
    
A nyugalom című filmről Bélafalvy Balázs úgy vélekedett, hogy az egy egyszerűségében szép, nagyon pontos film, ami történetét nagyon finom, lírai képekben meséli el. Bartis Attila azonos című regényéből Vizi Mária készített tévéfilmet, ami egy anya és fia közti betegesen hazug, fullasztó kapcsolatot tár a nézők elé. A regényt a közelmúltban vitték vászonra, Alföldi Róbert adaptálta nagyjátékfilmmé 2008-ban.
    
A zsűri kitért arra, hogy meglepően sok irodalmi alapanyagon nyugvó mű került a versenyprogramba. Ezek közül Bereményi Géza saját novelláján alapuló Irodalom című filmjét elsősorban Törőcsik Mari briliáns alakítása, valamint a gyönyörűen megkomponált képek miatt tartották erős alkotásnak.
    
A Spiró György azonos című darabját sajátosan feldolgozó Koccanással kapcsolatban nem volt egyetértés a zsűri tagjai között. Gelencsér Gábor és Bélafalvy Balázs nagyra értékelte az erőteljes filmnyelvi újításokat, Felvidéki Judit viszont úgy vélekedett, hogy Török Ferenc túl sokáig tartotta ki a radikális, nehezen befogadható képeket. Az állóképek sorából álló film konvenciósértő formai megoldásai ellenére Gelencsér Gábor szerint "nem fárad el", végig egységes marad, valamint az eredeti mű szellemiségét is hitelesen és erősen adja vissza.
    
Felvidéki Judit Vitézy László A Hortobágy legendája című filmjét tartotta igazán kiemelkedő alkotásnak, amely három balladát fűz össze, ezek közül az egyik Móricz Zsigmond Komor ló című novelláján alapszik.
    
"Ez a film megfelelő érzékenységgel és szakmai tudással nyúl témájához, egy olyan világba kalauzolva el a nézőket, amiről a többség mit sem tud" - tette hozzá a rendező.
    
Sokak meglepetésére a Tűzvonalban című bűnügyi televíziós sorozat A pók hálójában című epizódja is bejutott a versenyprogramba. Gelencsér Gábor szerint fontos, hogy ez a műfaj is képviselteti magát a szemlén, ezzel is színesítve a programot. "Soós Péter és Pajer Róbert munkája megadja a műfajnak, ami a műfajé, komolyan veszi a zsáner szabályait, ugyanakkor sajátosan lokálisak, a térségre jellemzőek a bemutatott konfliktusok és problémák" - jegyezte meg.

 

x x x

Elsőfilmes rendezők nagyjátékfilmjei kapták a legtöbb díjat a kedden zárult 40. Magyar Filmszemlén. Mátyássy Áron első nagyjátékfilmjének ítélték a szemle fődíját, a, 25 millió forinttal járó Arany Orsó díjat, valamint a diákzsűri Zöld Holló díját. A legjobb eredeti filmzenéért járó elismerést is az Utolsó időkért vehette át Márkos Albert és Harcsa Veronika.
    
Pater Sparrow 1 című alkotásának operatőre, Tóth Widamon Máté, vágója, Kiss Wanda, valamint látványtervezői - Lányi Fruzsina, Varga Judit és a rendező - is díjakkal térhetnek haza. Csáky Attila - a Papírrepülők mellett - Verebes István fiának első nagyjátékfilmjéért nyerte el a játékfilmes kategória produceri díját.
    
A szintén elsőfilmes Keményffy Tamás alkotása, a Mázli három elismeréshez juttatta alkotóit. Hegedűs Bálint a legjobb forgatókönyvíró díját kapta meg, Lukáts Andor - a Príma primavera című filmben nyújtott alakítása mellett - a Mázliban játszott szerepéért kapta meg a legjobb férfi színésznek járó elismerést, Major Csaba pedig - a Valami Amerika 2. és a Pinprick mellett - a Keményffy-film hangmérnöki munkájáért vehette át az Arany Mikrofon díjat.
    
Két elismerést könyvelhettek el a Valami Amerika 2. alkotói: Major Csaba hangmérnöki díja mellett Herendi Gábor alkotása kapta meg a szemle legjobb szórakoztató közönségfilmjének odaítélt, szintén 25 millió forinttal járó Moziverzum díjat is.
    
Két díjjal lettek gazdagabbak a Papírrepülők alkotói is: nemcsak Csáky Attila producert, de Szabó Simon rendezőt is jutalmazták, ő vehette át - megosztva - a Simó Sándor elsőfilmes díjat.
    
A többi kategóriában egyetlen alkotás volt, amely egynél több elismerést kapott: Somogyvári Gergő és Feszt Judit Csempelevél című alkotása a dokumentumfilmes fődíj mellett - amelyet megosztva kapott meg - a kategória legjobb operatőri díját is hazavihette.
    
A Príma primavera és a Pinprick mellett hat nagyjátékfilm kapott még egy-egy elismerést, nem részesült díjban: Sopsits Árpád: A hetedik kör, Vranik Roland: Adás, Szirtes András: Juliette, Pálfi György: Nem vagyok a barátod, Zsigmond Dezső: Vadlány - Boszorkánykör.
    
Az idei filmszemlén hat díjat ítéltek oda megosztva.

x x x

A visszajelzések nagy része azt igazolja, hogy sikeres volt a 40. Magyar Filmszemle, és önmagáért beszél a csaknem 57 ezres nézőcsúcs is - mondta Novák Emil operatőr-filmrendező, a szemletanács elnöke szerdán.

Izgalmas anyagot láthatott a közönség, mert bár a rendezők nagy generációja Bacsó Péter és Gárdos Péter kivételével nem versengett az idei szemlén, a középgeneráció jelentős alkotói, köztük Pálfi György és Vranik Roland jelen voltak, az elsőfilmesek művei pedig nagy hatással voltak a zsűrire - hangsúlyozta a kedden véget ért seregszemlét értékelve Novák Emil.

Annak kapcsán, hogy a díjak egy jelentős részét, köztük a szemle fődíját, az Arany Orsót is egy elsőfilmes rendező alkotásának ítélték, a szemletanács elnöke úgy vélekedett: a siker magyarázata lehet, hogy első filmjeikbe az alkotók minden energiát, elképzelést megpróbálnak beletenni. "Egy felszabadult alkotói folyamat zajlik ilyenkor. Ha megnézzük, a második-harmadik filmnél már minden alkotónak számolnia kell a közönség elvárásaival, a forgatókönyvírás nehézségeivel. Belekerülnek abba az iparba, amelynek rögös útjait mindenkinek végig kell járni, és véget ér az első filmek készítésének szabadsága" - fejtette ki Novák Emil.

Szerinte a magyar filmek sorsa a külföldi fesztiválokon attól függ, milyen alapkoncepcióval indulnak a seregszemlék. Kitért arra, hogy minden nagy fesztiválnak, a berlininek, a cannes-inak is mindig van egy szlogenje, ami alapján filmeket keresnek. "Ha ez a trend nem húzható rá a magyar filmekre, akkor utóbbiaknak sajnos nincs esélyük bekerülni az adott fesztiválra. Pedig a film ettől még nagyon jó lehet" - szögezte le.

A szemletanács elnöke Pálfi György Nem vagyok a barátod, Vranik Roland Adás, valamint a keddi gálán a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját elnyert Nagy Viktor Oszkár Apaföld című alkotását tartja esélyesnek eredményes külföldi fesztiválszereplésre. A legnagyobb hazai mozikarriert egy olyan filmnek jósolja, amelyik nem indult az idei szemlén, de a díjátadó gálán is levetítették. Úgy vélte, a Fenyő Miklós ifjú éveit felidéző, Made In Hungaria című alkotás (rendező: Fonyó Gergely) megfelelő reklámmal egymillió nézőt is hozhat.

A szemletanács elnöke azt mondta, a tévéfilmek kategóriájának, amely az idén debütált a szemlén, a jövőben is meg kell maradnia, hiszen a filmipar és a közönség számára nagyon fontos, hogy minél több magyar tévéfilm készüljön, elsősorban irodalmi művek feldolgozásából. Az operatőr-rendező telitalálatnak nevezte, hogy a szemle egyik fő helyszíne a Palace MOM Park volt, mert "tökéletesen megfelelt a magyar filmszemle lebonyolításának". "A másik idei fő helyszín, a Budapest Kongresszusi Központ kapcsán azt mondom, nem szükséges megtartani. Ha a szakma és a fesztivált megrendelő szervezetek nem igénylik 1300 fő befogadását, hanem megelégszenek azzal, hogy egy időben több teremben megy ugyanaz a film, akkor a Palace MOM Park önmagában elegendő egy filmszemle megrendezésére" - vélte Novák Emil.

Novák Emil fenntartotta korábbi, a szemle kezdetén elmondott álláspontját, amely szerint 2009 a gazdasági válság ellenére jó éve lesz a magyar filmszakmának.