A digitalizált dokumentumok között mintegy 1,5 millió oldal 1990 után született országgyűlési iromány és bizottsági jegyzőkönyv található. Elérhetővé vált továbbá számos muzeális értékű, törvényalkotással kapcsolatos dokumentum a 18-19. századból, valamint az Országház tervezésére vonatkozó úgynevezett Steindl-féle tervtár 250 ezer oldalnyi irattal és több mint 800 tervrajzzal.
    

Markója Szilárd az Országház Eszterházy János-termében tartott sajtótájékoztatón felidézte, hogy a ténylegesen 2014-ben elindult projekt előtt az Országgyűlési Könyvtár mintegy 1 millió dokumentumra és 10 ezer muzeális kötetre tehető állományának alig 1 százalékát digitalizálták, az informatikai eszközpark átlagéletkora pedig 8-10 éves volt.
    

A 450 millió forintból megvalósuló Digitalizált Törvényhozási Tudástár 2. projekt részeként ezért 83 millió forint értékben vettek új informatikai eszközöket, valamint egy bemutatóterem mellett kialakítottak egy digitalizáló műhelyet is A1-es méretű színes könyvolvasókkal és könyvszkennerekkel.
    

Markója Szilárd a projekt egyik legfontosabb eredményeként emelte ki a könyvár megújuló honlapján elérhető, most elkészült egységes keresőrendszert, amelynek segítségével elektronikusan lehet kutatni az intézmény különböző muzeális, levéltári és szakkönyvtári adatbázisainak anyagai között.
    

Redl Károly igazgatóhelyettes, a projekt szakmai vezetője a digitalizált tartalmakról beszélve elmondta, hogy a mintegy 150 ezer oldalnyi muzeális törvényhozási dokumentum közül az 1737-től 1865-ig vezetett erdélyi országgyűlési kötetek a legkorábbiak, de megtalálhatóak az 1790-től nyomtatott formában feljegyzett magyarországi országgyűlési jegyzőkönyvek, irományok is.
    

Kiemelte még, hogy a digitalizálással először kutathatóvá váló Steindl-féle tervtár összesen 750 négyzetméternyi tervrajzot ölel fel, amely kiterítve nagyobb, mint egy teniszpálya alapterülete.
    

Szintén digitalizálták Soltész István 60 ezer tételt felvonultató egyedülálló parlamenti bibliográfiáját, amely többek közt tartalmazza a rendszerváltás óta született több mint 1600 törvény "szürke irodalmát", az Országház által rendelt politikai tanulmányok, valamint más anyagok, köztük cikkek és könyvek jegyzékét is.
    

Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója az eseményen az intézmény távlati terveiről beszélt, kiemelve, hogy a cél egy olyan könnyen kutatható adatbázisrendszer kialakítása, amely a reformkorig visszamenően minden magyarországi törvényhozásban szerepet játszó képviselőről nyújtana alapadatokat az érdeklődőknek. Ilyen információ lehet például, hogy mikor és hol választották meg az adott képviselőt, kik voltak az ellenfelei, mi jellemezte az adott választókerületet a szóban forgó választási ciklusban.
    

Hozzátette: a mostanra kifejlesztett egységes kereső ennek a víziónak a szoftveres keretét biztosítja.
    

Bellavics István kitért arra is, hogy októberben két új bemutatótér nyílik az Országgyűlési Múzeum részeként, ahol a látogatók az Országház építésével és épületművészetével, valamint a homlokzat felújításkor lecserélt épületanyagokkal, kőzetekkel ismerkedhetnek meg.
    

Mint fogalmazott, a múzeum kiállítóterei ezzel összesítve elfogják érni a hasonló, törvényhozás-történettel foglalkozó intézmények között is világcsúcsot jelentő 1700 négyzetmétert.
    

Emellett októberben mutatják be A magyar országgyűlések története című sorozat első kötetét, valamint megújul A nemzet főtere internetes portál is - tette hozzá Bellavics István.