"A legtöbb filmben a lázadás a szex formájában jelenik meg, anélkül, hogy a szeretet ott lenne. A feszültségek ál-levezetése történik: az alkotók nem nagyon beszélnek arról, milyen simlis dolgok, társadalmi és létproblémák vannak ma az országban" - jelentette ki Mészáros Márta.
    
A zsűri tagjai (Mészáros Márta mellett Zsigmond Vilmos operatőr, Ragályi Elemér operatőr-rendező, Tolvaly Ferenc író-rendező és Hartyándi Jenő fesztiválszervező, a Mediawave fesztiváligazgatója) általános értékelést adtak az idei nagyjátékfilmekről, majd a versenyben induló 18 alkotásról konkrétan is elmondták véleményüket.
    
Zsigmond Vilmos kiemelte: meglepte, hogy nagyon sok film digitálisan készült, méghozzá nagyon jó minőségben. Úgy vélte, a filmek jobbak, mint amiket az elmúlt öt évben látott, és - tette hozzá - a fejlődés a finanszírozásban is tükröződik. Az operatőr szerint négy-öt alkotás is díjat érdemelt volna.
    
"Sokan estek abba a hibába, hogy azt gondolták, a kamerát állandóan mozgatni kell" - emelte ki az operatőrök munkája kapcsán.
    
Hartyándi Jenő "erős közepesnek" minősítette az idei mezőnyt. Megjegyezte, hogy három-négy filmet inkább tévéjátéknak érzett és lehet, hogy nem ebben a kategóriában lett volna a helyük.
    
Tolvaly Ferenc megdöbbentőnek nevezte, hogy az alkotások között több mint tíz elsőfilmes munkája volt. Példaként említette, hogy Németországban ilyen soha nem fordul elő, ugyanakkor néhány film kevesebb pénzből készült, mint amennyibe Németországban egy főiskolai vizsgafilm kerül. Hartyándi Jenő hozzátette: a fiatal filmeseknél többféle ág bontakozik ki.
    
A filmek közül a zsűri tagjai a legnagyobb elismeréssel Gárdos Péter Tréfa, és Mátyássy Áron Utolsó idők című filmjéről beszéltek, de kedvező kritikákat kapott Edelényi János Príma primavéra című alkotása, amely egy gyilkosságba torkolló bankrablás utáni menekülés történetét mondja el, Zsigmond Dezső Vadlány - Boszorkánykör című alkotása, amely egy gyerekgyilkosság ügyében nyomozó rendőrtiszt találkozását mutatja be a zárt csángó világgal, valamint Szirtes András egy bolondokházába zárt lány és orvosa kapcsolatát bemutató, Juliette című filmje is.
    
Mészáros Márta magával ragadónak nevezte az Utolsó időket, amelynek rendezője, Mátyássy Áron is az elsőfilmesek közé tartozik. A film 1997-ben a keleti határon játszódik, hőse az autószerelő Iván és fogyatékos nővére, Eszter. A lányt megerőszakolják, a rendőrség gyorsan és eredménytelenül zárja le a nyomozást, a fiú pedig bosszút esküszik.
    
A zsűri elnöke azonban az alkotás kapcsán megjegyezte: a történet végén indokolatlannak tartotta, hogy a fiú úgy végzi ki nővére megerőszakolóit, hogy hátba lövi őket. Álláspontjával Hartyándi Jenő is egyetértett.
    
Gárdos Péter Tréfa című alkotása (amelynek alapja Kosztolányi Dezső műve) egy felekezeti iskolában játszódik. A kollégiumba érkező új tornatanár megütközik a vallásos intézményben uralkodó liberális gondolkodásmódon és a gyerekek vadságán, majd egy napon minden megváltozik. 
    
"Ez a film is kegyetlen, de ez a kegyetlenség nem céltalan, hanem valamire megtanítja a szereplőket" - emelte ki Mészáros Márta.
    
Ragályi Elemér párhuzamot vont a Papírrepülők (az elsőfilmes rendező Szabó Simon rendezése), a Nem vagyok a barátod (Pálfi György munkája) és az Intim fejlövés (a szintén első nagyjátékfilmes Szajki Péter alkotása) között, miután mindhárom filmben történettöredékek vannak egymás mellett, amelyek vissza-visszatérnek. Ragályi szerint ez egyfajta trendnek tűnik, ugyanakkor - mint fogalmazott - ez egyben menekülés attól, hogy valaki elejétől a végéig elmondjon egy történetet. A Papírrepülők kapcsán Hartyándi Jenő azt mondta, minden hibája ellenére érdekes, eddig ritkán látott képet mutat be a nagyvárosi fiatalokról.
    
A 40. Magyar Filmszemlét záró díjátadó gála kedden este lesz a Budapest Kongresszusi Központban.