A dokumentum kitér rá, hogy miközben a tibeti nyelv tanulásának lehetőségét fenntartják, minden iskolában kétnyelvű, tibeti és kínai nyelvű oktatás folyik.
    

A tibeti kultúra megőrzésének céljából az évtizedek során kiterjedt és módszeres kampányok keretében több mint 10 ezer hagyományos zenét, éneket, népművészeti hagyományt kutattak fel és gyűjtöttek össze. Ezeken kívül 30 millió szóból álló írott emléket helyeztek biztonságba. Számos hang- és videofelvételt rögzítettek, valamint körülbelül 10 ezer fotót készítettek - a Fehér könyv szerint, amely azt is megemlíti, hogy a világ leghosszabb eposza mellett tibeti opera is felkerült a világ szellemi kulturális örökségeinek UNESCO-listájára.
    

A természeti környezet, az állatvilág megőrzésével kapcsolatban az összefoglaló megállapítja, hogy az autonóm területen 412 ezer négyzetkilométeren, vagyis a régió 34 százalékán 47 természetvédelmi területet alakítottak ki. Ezeken kívül 22 úgynevezett környezetvédelmi térséget is meghatároztak, továbbá turisztikai látványosságok kaptak állami szintű védettséget. Erdészeti parkokban, vizes parkokban és geológiai parkokban csaknem 200 helyi állatfaj és 855 kizárólag Tibetben honos növény élőhelye található meg.
    

A dokumentum szerint a veszélyeztetett tibeti antilopok létszámában jelentős emelkedés tapasztalható. Míg 1995-ben 50 ezer és 70 ezer közé tették a számukat, mára 200 ezren lehetnek. A fekete nyakú darvak létszáma több mint kétszeresére emelkedett, így már körülbelül hétezren vannak. A ritkának számító vad jakok és vad majmok állománya szintén jelentősen szaporodott.
    

A központi kormány 1952 és 2014 között 648 milliárd jüan (102 milliárd dollár) pénzügyi támogatást nyújtott az autonóm területnek. Ez a tibeti kiadásoknak közel 93 százalékát fedezte. Az összeg nem egyenesen a központi költségvetésből érkezett, hanem egy 1994-es határozat értelmében állami szervezetek tucatjai, tartományok és központi irányítású városok, valamint állami vállalatok különböző célfeladatokra folyósítottak rendszeresen a maguk költségvetéséből elkülönített összegeket - írták a beszámolóban.
    

Tibet GDP-je az elmúlt 5 évtizedben 281-szeresére bővült, az elmúlt 20 évben átlagosan 12,4 százalékos volt az éves emelkedés.
    

A kormánydokumentum kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedekben az önkéntes száműzetésben Indiában élő 14. dalai láma és köre igyekezett az úgynevezett "középutas" politikával a "nagy Tibet" elképzelést és a "magasabb fokú autonómiát" hirdetve a "tibeti függetlenség" gondolatát ébren tartani. A Fehér könyv szerzői megállapítják, e csoport "szeparatista cselekményei" ellentétesek a kínai alkotmánnyal.
    

A Fehér könyv nyilvánosságra hozatala alkalmából tartott sajtótájékoztatón felvetődött a reinkarnáció kérdése is, illetve a központi kormánynak a legfőbb vallási vezetők kiválasztásában, illetve jóváhagyásában játszott szerepe.
    

A Kínai Kommunista Párt tibeti bizottságának illetékes vezetője Norbu Dondup úgy fogalmazott, "bármit is tesz, illetve mond a dalai láma, az nem változtat reinkarnáció jóváhagyásának Pekinget illető jogán". Mint mondta, az újjászületésre alapozott utódlási rendszer a Csing-dinasztia óta a központi kormány által szabályozott.
    

A tibeti pártvezető utalt arra is, hogy a dalai láma megsértette a történelmi hagyományokat és a vallási szokásokat azzal, hogy 1995 májusában, 5 évvel a 10. pancsen láma halála után "kinevezte" a 11. pancsen lámát. Peking ezt érvénytelennek nevezte és ugyanabban az évben novemberben egy más módon "megtalált" kisfiú személyében ismerte el az utódlást. A dalai láma viszont ezt nyilvánította érvénytelennek.
    

A legfőbb tibeti vallási vezető által választott utód holléte ismeretlen, a kínai hatóságok gondoskodtak arról, hogy ne tudják Indiába szöktetni. Norbu Dondup vasárnap kérdésre válaszolva közölte, hogy a fiatalember tanul, normális és egészséges életet él. "Nem szeretné, ha bárki is zavarná" - fűzte hozzá.