bezár
 

színház

2015. 08. 10.
Ács János színházrendezőtől 26-án vesznek búcsút
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Augusztus 26-án, szerdán vesznek végső búcsút Ács Jánostól. A Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas színházrendező hamvasztás utáni búcsúztatása 11 óra 15 perckor lesz az Új köztemető szóróparcellájában - tudatta a Magyar Színházi Társaság az MTI-vel.

 Ács Jánost 66 éves korában július 22-én érte a halál. A színházrendezőre a Vasvári Pál utcai Nappali Kávéházban emlékezhetnek barátai a temetést követően.
    

Szkéné színház

Ács János 1949. március 22-én született Budapesten. Tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte, ahol 1980-ban diplomázott.
    

Az 1970-es években Paál Istvánnal a szegedi egyetemi színpad színésze és rendezője volt. A kaposvári Csiky Gergely Színházban dolgozott 1980 és 1991 között, 1991-től az Arany János Színház rendezője, 1994 és 2001 között az Új Színház főrendezője volt. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított, 1991-től 2011-ig.
    

Rendezett többek között Szolnokon, Zalaegerszegen, az Operaházban, a Rock Színházban és a Katona József Színházban is. 2005 óta a Győri Nemzeti Színház tagja volt. Színészi feladatokat is vállalt, több filmben játszott.
    

Színháztörténeti jelentőségű rendezése volt Kaposváron Peter Weiss darabja, a Marat halála. A vidéki színházak esetében példátlanul sokszor, több mint százszor játszották. 1982-ben a BITEF nemzetközi fesztiválon mindhárom kiosztható díjat ez a darab kapta. A kaposvári előadásokra buszokkal érkeztek főleg fiatal, egyetemista nézők. A budapesti vendégjátékokon több alkalommal rendőrkordon védte az előadás helyszínét a jegy után áhítozó nézők rohamától.
    

Ács János főbb rendezései között megtalálható a Szöveg és zene (Beckett), az Esküvő (Gombrowicz), a Csárdáskirálynő (Kálmán Imre), A tavasz ébredése (Wedekind), az Átváltozások(Middleton–Rowly), a  Szentivánéji álom (Shakespeare), a Leonce és Léna (Büchner), A balkon (Genet), a Sötét galamb (Örkény István), az Amphitryon (Kleist), a Munkásoperett (Ács-Mártha), az Egy kiállítás képei (Muszorgszkij), az Othello (Shakespeare), a Lulu (Wedekind), a Sirály (Csehov), a János vitéz (Kacsóh Pongrác), a Lear király (Shakespeare), az Oidipusz (Szophoklész), a Jó embert keresünk (Brecht), a Hamlet (Shakespeare), Az üvegcipő (Molnár Ferenc) és a Cseresznyéskert (Csehov).
    

A művész 1987-ben Jászai Mari-díjat, 2009-ben Nádasdy Kálmán-díjat kapott.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Somorjai Réka: BOJZ című drámája a Szkéné Színházban
színház

Forgách András A játékos és a többiek című drámakötetének bemutatója
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Kritika Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés